Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A baromfi felvásárlási árai az utóbbi időben nem változtak számottevően az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) adatai szerint. Az egyedüli kivétel a pecsenyekacsa, amelynek ára a vágócsirkéével egy szintre csökkent, holott egy éve még 8 százalékkal meghaladta azt. A brojlercsirke a szaktárcától származó adatok szerint változatlanul kilogrammonként 165-170 forintért adható el. Az AKII kutatói felhívták a figyelmet arra, hogy a fagyasztott és a friss csirke értékesítési ára az elmúlt időszakban elég változatos volt. A kilogrammonként 300 forint körüli fagyasztotté másfél hónap alatt némileg csökkent, a friss csirkéé inkább nőtt néhány százalékkal, ennek közelmúltbeli 360 forintos kilogrammonkénti ára körülbelül megfelel az EU-átlagnak.
Ami a világpiac idei kilátásait illeti, stagnálás várható mind a termelés, mind a fogyasztás terén. Mivel a nagy importőr országok termelése tovább nő, a világpiaci forgalom csökkenésére lehet számítani.
Az előttünk álló évtizedben az EU importjának jelentős bővülésével számolnak, ami kedvező lehetőséget jelent a magyar baromfiszektor számára, amit azonban csak úgy tud kihasználni, ha jelentősen növeli hatékonyságát - mondta Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. Élelmiszeripari Elemzések Központja igazgatója. Ha ez nem történik meg, a hazai baromfiipar nemzetközi versenyképessége a szakértő szerint a következő három-négy évben romlani fog. A bajok alapja a hazai termelési költségek magas szintje és a csökkenő árak közötti szűkülő mozgástér. Márpedig ebben az évtizedben minden előrejelzés a világpiaci kínálat további növekedésével s ezzel együtt az árak mérséklődésével számol. A magyar baromfiiparban tehát csak azok maradhatnak fenn, akik javítani tudják a hatékonyságot; ez egyaránt vonatkozik a termelőkre és a feldolgozókra.
Fórián hozzátette: az európai baromfipiacon a túlkínálat a meghatározó, ami az erősen exportérdekelt ágazat számára - a magyar baromfiipar forgalmának 40 százaléka származik exportból - komoly veszély forrása. A túlkínálat okozója tavaly a Brazíliából és Thaiföldről az EU piacára áramló, rendkívül nyomott árú csirke és pulykamellfilé volt. A hazai baromfiipar exportja szakágazati adatok szerint a múlt évben 380 millió dollárt tett ki, 5-6 százalékkal kevesebbet az előző évinél. A kivitel háromnegyede jut a jelenlegi EU-tagországokra, a csatlakozás után ez a szám elérheti a 90 százalékot is. Mivel ez támogatás nélküli értékesítést jelent, Fórián szerint a bővülést célszerű lenne a keleti piacokon - elsősorban Oroszországban - elérni. Az ehhez fűzött reményeket az oda irányuló kivitel uniós támogatása, a földrajzi közelség és a hagyományos kapcsolatok alapozzák meg.
A kitörési lehetőségekre annál inkább nagy szüksége van a magyar baromfiiparnak, mert tavaly mintegy 7 milliárd forintos veszteséget halmoztak fel a baromfi-feldolgozók, nem is számítva a Bábolna Rt. veszteségét. A hatékonyság növelésében ugyanakkor nem igazán számíthatnak állami, illetve uniós támogatásokra, hiszen ez a szektor is az úgynevezett puha piacszabályozású körbe tartozik, tehát csak a piacot stabilizáló beavatkozások és külkereskedelmi szabályozás léteznek. Nincs tehát kvótarendszer és termelési, valamint jövedelemtámogatás; termeléskorlátozás pedig leginkább tagállami szinten, környezetvédelmi okokból fordul elő. Intervenciós felvásárlásra sem volt példa még az EU baromfipiacán, s sem lehet számítani erre a továbbiakban sem.
