Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európa Tanács által alkalmazott új értékelési rendszer értelmében a növényvédő szerekben (inszekticid, fungicid, herbicid) használt 110 kiegészítő anyagot ki kell vonni a piacról ez év végéig az Európai Unióban. Ehhez jön még hozzá háromszáznál is több növényvédő szer - ezek forgalomból való kivonását tavaly júliusban döntötték el -, s további több mint tucatnyi, melyek az értékelés során negatív eredményt adtak. Mindent összevetve Brüsszel körülbelül 450 hatóanyagot von ki a forgalomból, ami az 1993-ban kereskedelmi forgalomba hozott szerek több mint felét jelenti.
Az uniós döntés előzménye, hogy a piacon tehát több évtizede forgalomban vannak egyes hatóanyagok, amelyek engedélyezése az adott kornak megfelelő dokumentáció alapján történt, míg az újabb anyagok engedélyezése már sokkal szigorúbb feltételekhez kötött.
A hatóanyagok engedélyezésének felülvizsgálatát elindították az Egyesült Államokban, Ázsia fejlettebb országaiban, az Európai Unióban, az 1990-es évek elején pedig az EU programjához csatlakozva Magyarországon is - tájékoztatta lapunkat Eke István, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Növény- és Talajvédelmi Főosztályának vezetője. A felülvizsgálat keretén belül az EU-ban meghatározott ütemezés szerint valamennyi forgalomban lévő hatóanyagra a jelenleg érvényes előírásoknak megfelelő engedélyezési dokumentációt - például humán toxikológiai, környezetvédelmi adatokat - kell benyújtani. Nagyon sok régebbi engedéllyel rendelkező gyártó nem vállalta azokat a költségeket, amelybe a hiányzó adatok pótlása került volna. Az EU illetékes bizottsága megállapította, az előírt határidőre 325 hatóanyag esetében egyetlen gyártó sem nyújtott be engedélyezési dokumentációt.
Hamar egyértelművé vált, hogy ilyen tömegű növényvédő szer hirtelen kivonása a piacról jelentős gondokat okozhat, ezért a tagországok különböző indokok alapján kérhetik ezek forgalmazását 2007-ig. Biztosított tehát egy viszonylag hosszú átmeneti időszak, amely elegendő a meglévő készletek felhasználására, a technológiaváltások előkészítésére - hívta fel a figyelmet a főosztályvezető. Hozzátette, hogy amennyiben bármilyen egészségügyi vagy környezetvédelmi kockázat miatt egy hatóanyag kivonása indokolt, azt természetesen - a készletek megsemmisítésének előírásával egyidejűleg - azonnali hatállyal el lehet rendelni.
Az EU illetékes bizottságának döntése értelmében a most csatlakozó országoknak, így Magyarországnak is, 2004. szeptember közepéig kell jelezniük, hogy az EU fenti döntését hogyan és milyen határidővel hajtják végre, az unió ugyanis mind a tíz újonnan csatlakozó ország előterjesztéséről egyszerre kíván dönteni. A jelenlegi tagországoknak biztosított határidőn túl nagy valószínűséggel az új belépők sem kaphatnak kedvezményeket. Gazdasági érdekeik figyelembevételével azonban a magyar gyártóknak lehetőségük lesz egyes termékeik uniós elfogadtatására, az originális magyar fejlesztésű hatóanyagok közösségi engedélyezéséről pedig külön meg kell még állapodni.
Eke István tájékoztatott arról is, hogy az EU-ban visszavonandó 325 hatóanyagból Magyarországon 51 engedélyezett, de csak mintegy 20-nak van érdemi helye és súlya az itt alkalmazott technológiákban. Az FVM Növény- és Talajvédelmi Főosztálya a növényvédőszer-gyártók és -forgalmazók szakmai szövetsége és más szakmai szervezetek bevonásával jelenleg készíti elő a változásra vonatkozó javaslatát. A 274 hatóanyag kivonása a magyar agrárgazdaságot egyáltalán nem érinti, a Magyarországon engedélyezett 51 hatóanyag pedig a teljes növényvédőszer-felhasználás 10 százalékát sem teszi ki. Egyes kultúrák - például a kukorica - gyomirtásában és más kultúrák gyomirtási technológiáiban azonban a kivonandó hatóanyagok aránya lényegesen nagyobb.
A növényvédőszer-ipar szempontjából az uniós döntésnek más összefüggései is vannak. Kizárólag a magyar mezőgazdaság igényeinek teljesítésére ugyanis nem gazdaságos egy termék gyártását fenntartani, így a termelés jelentős részét exportálják a gyártók. Az importáló fél pedig gyakran csak olyan készítményt hajlandó saját területén engedélyezni, amely a gyártó országban is regisztrált, forgalomban van. Az EU előírásai ugyanakkor a belső gyártók számára nem tartalmaznak olyan kitételt, hogy harmadik ország számára előállított, ott engedélyezett hatóanyagot vagy kész növényvédő szert a tagországok vállalatai nem gyárthatnak.
Mindezen kérdések végleges tisztázása az ősz folyamán várható. Miután Magyarország csatlakozásának várható időpontjáig, 2004. május 1-jéig a növényvédőszer-vásárlási szezon jórészt lezárul, a következő évet még a jelenlegi szerstruktúra jellemzi majd. Az uniós jogharmonizáció keretében előkészítés alatt álló további változtatások pedig részben az eddigi határértékek szigorítását, részben pedig az uniós szintnek megfelelő enyhítését jelentik majd. A gazdálkodóknak most arra kell figyelniük - hangsúlyozta a főosztályvezető -, hogy a részben már megjelent, de az év végéig további két lépésben még pontosításra kerülő szermaradvány-előírásoknak a termékeik maradéktalanul megfeleljenek, mert csak így teljesítik az európai piac előírásait.
