Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nagy súlyú sertések száma a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakértői szerint a hó eleji 70 ezerről június végére 55-56 ezerre mérséklődött, ha lassan is tehát, de továbbra is folyamatos a csökkenés. Egyrészt azért, mert a csak néhány - 1-5 - állatot tartók levágták sertéseiket „házi kimérésre”, illetve tárolásra. Másrészt egyre több kisfeldolgozó keres 1-2-3 „platónyi” nagy és normál súlyú vágósertést. Ezek a kisfeldolgozók, illetve felvásárlók a piaci információk szerint nem mindig ismertek, és gyakran más-más megyében jelennek meg. Ebből adódóan néha az a sajátos helyzet alakult ki - mivel a gazdálkodónak nincs szerződése a vágóállataira -, hogy vevő és eladó nem talál egymásra. Az eladó sokszor felháborodottan kínálja, a vevő pedig nem egyszer panaszkodva keresi a normál vagy nagy súlyú sertést.
A kereslet hatására mindenesetre - az FVM adatai szerint - a felvásárlási árak enyhe emelkedése érezhető. A háztáji minőségi sertésért kilogrammonként 170-210 forintot adnak, míg a nagy súlyú sertésért 150-180 forintot, a nagyüzemi minőségi sertés kilogrammjáért pedig 220-240 forint a jellemző felvásárlási ár. Gyenge ugyanakkor a választási malac iránti kereslet és az ár is alacsony, kilogrammonként 250-350 forint. Erősen érezhető tehát még az elmúlt hónapok hízósertés-piaci túlkínálatának hatása.
Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) szerint 2003. augusztus elsején a sertéslétszám kissé meghaladta az 5,1 milliót darabot. A sertésállomány a szezonális hatásoknak megfelelően emelkedik ugyan, ez azonban az idén kisebb mértékű lesz, mint a korábbi években - hívják fel a figyelmet az AKII kutatói, akik szerint 2004-ben a sertéslétszám további mérséklődésével kell számolni, elsősorban a tartás jövedelmezőségének bizonytalansága és a sertéspiac kínálati jellege miatt.
Az ország sertésállománya 2003. április elsején a KSH szerint 5096 ezer volt, ez nem változott lényegesen 2002 decemberéhez képest, az egy évvel korábbi létszámot pedig 3 százalékkal haladta meg. Ennek előzménye, hogy a sertéstartóknak kedvező jövedelmezőséget nyújtó magasabb árak 2001-ben még ösztönzőleg hatottak a sertéstartásra - emlékeztetnek a szakértők, hozzátéve, hogy a vágósertés és takarmány kedvező áraránya ellenére azonban csak szerény mértékben emelkedett az állomány 2002-ben. Tavaly ugyanis a piac kínálati jellege, a csökkenő sertéshús- és élősertés-export, valamint a stagnáló belföldi sertéshúsfogyasztás a vágóállatok felvásárlási árának 17 százalékos visszaesését eredményezte. A külpiaci értékesítési lehetőségeket rontotta, hogy a magyarországi sertésárak 2002 augusztusától magasabbak voltak az Európai Unió árainál, és csak a 2003 májusától bekövetkezett jelentős árcsökkenés után lettek alacsonyabbak.
A sertés- és takarmányárak, továbbá a külpiaci értékesítési lehetőségek hatása - a termelők döntésein keresztül - kicsit több mint egy év múlva érzékelhető a sertésállomány változásában - hívják fel a figyelmet az AKII kutatói. Egyúttal rámutatnak arra, hogy a vágósertés és a takarmány áraránya 2002 második felétől folyamatosan romlott. A 2003 első felében az előző évinél 16 százalékkal alacsonyabb sertésárak, valamint a száraz időjárás és az aszálykárok miatt előre láthatóan emelkedő takarmányárak ugyanakkor tovább rontják a sertéstartás jövedelmezőségét.
