A magyar búzaexportőrök alighanem későn kapják meg az ágazat által szorgalmazott, tonnánkénti 2000 forintos exporttámogatást. A hagyományos exportpiacnak számító közel-keleti és észak-afrikai térségben ugyanis a háború előszele miatt az utóbbi időben alaposan megváltoztak az értékesítési kilátások. Irakban, Egyiptomban, Marokkóban és Algériában egyelőre nem gyűjtenek készleteket, gabonát jelenleg Törökország, Líbia, Tunézia és Jordánia importálna. Jelentős gondot okoz azonban, hogy miközben a fegyveres konfliktus lehetősége befagyaszthatja a búzaárakat, a szállítási költségeket az egekbe röpíthetik a csillagászati összegekre növekvő biztosítási díjak. A magyar gabonaexportőrök helyzetét rontja az is, hogy az Egyesült Államok - miként azt európai kereskedők vélik - növelheti az élelmiszersegélyeket a várható iraki konfliktust megelőző diplomáciai lépések részeként.
A közelmúltban az uniós búza ára a francia kikötőkben mintegy 110 euró, a magyar búzáé viszont a magyar országhatáron 90-95 euró volt tonnánként. Dollárban számolva a dunai hajóba rakva 110 dollár érték körüli magyar malmi búza a fekete-tengeri kikötőkben 80-85 dolláros orosz és ukrán búzával versenyez. A búzaexportra szánt, a WTO által engedélyezett 1,3 milliárd forintnyi, tonnánkénti 2000 forintos szubvenció tehát kétségtelenül némi lökést adhat a magyar búza versenyképességének. Csakhogy az értékesítési kilátások még a szállítási nehézségektől eltekintve sem egyértelműek.
Irak például a jelek szerint nem akar tartalékképzés céljából a szokottnál nagyobb tételeket vásárolni - derül ki a Reuters felméréséből. Január végén az ország 150 ezer tonna ázsiai búzát importált a decemberivel azonos áron. Jórészt az igen olcsó indiai és pakisztáni áruból vásárolt - Indiából január végén 22 ezer tonna volt az import -, de állandó vita tárgya a gyenge minőség. A nyugat-európai exportőrök továbbra is versenyeznek egy 50 ezer tonnára szóló megbízásért, és érdeklődnek a lehetséges árak iránt, de úgy tűnik, hogy ez nem jön össze.
Egyiptom 1,629 millió tonna búzát tartalékol raktáraiban, miután januárban 180 ezer tonna amerikai gabonát vásárolt, így július végéig képes fedezni a fogyasztást. Rouen francia kikötőből további mintegy 200 ezer tonna búzát szállítottak Egyiptomba, s később még 100 ezer tonna szíriai keménybúzát, egyiptomi termékekért cserébe.
Marokkóban a lágybúzatartalék 957,9 ezer tonna volt a múlt év végén, ami három hónapig fedezi az őrlési igényeket. A gabonakészlet összmennyisége 1,36 millió tonna volt, s januárban Rouenból még mintegy 71 ezer tonna búzát szállítottak le.
Algéria európai kereskedelmi források szerint nagyjából 300 ezer tonna európai búzát vásárolt a közelmúltban, s január végéig becslések szerint további 600 ezer tonna keménybúzát importált, fele-fele arányban Kanadából és Szíriából.
Törökország bejelentette, hogy a december végi raktárkészletek és az importtervekben szereplő tételek minden igényt fedeznek, mai az esetleges iraki háború kapcsán felmerülhet. A tartalékokat 700-800 ezer tonnára becsülik. Az állami gabonatanács (TMO) köteles rendkívüli tartalékokat tárolni katonai és polgári felhasználásra. A TMO januári döntése - amely szerint versenytágyalást írnak ki 400 ezer tonna búzára - még a kormány jóváhagyására vár.
Líbia várhatóan szintén versenytárgyalást ír ki 300 ezer tonna lágy- és 350 ezer tonna keménybúza szállítására. Az ország általában évente egy-két nagy búzatendert hirdet meg. Január közepén mindenesetre jelentős mennyiségű, 650 ezer tonnányi búzalisztet vett európai és arab kereskedőktől.
Tunézia legalább 50 ezer tonna keménybúzára ír ki versenytárgyalásokat március 1-jétől május 10-ig terjedő berakodási időpontokra, eredettől függően. Európai kereskedők újabb tendereket várnak lágybúzára, abból kiindulva, hogy a készletek csak márciusig elegendőek.
Jordánia valószínűleg versenytárgyalásokat szervez keménybúzára. Pillanatnyi igényeit fedezni tudja, annak köszönhetően, hogy január 9-én 100 ezer tonna orosz és kelet-európai búzát kötött le január-március közötti szállításra.
Tóth Levente László
Arató János