BUX 131264.09 -0,43 %
OTP 40550 -0,64 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Csökken a búza ára

Az olcsó ukrán és orosz búza előretörése éppen átrendezi a világpiacot, s az árcsökkentő folyamatok nem kedveznek a magyar gabonásoknak.

2003. február 4. kedd, 23:59

NAPI Gazdaság
Csökkennek a búzaárak a következő hónapokban – véli a FAO. Az ENSZ élelmezésügyi világszervezetének elemzői szerint ez azért következik be, mert az idén bővül a világ búzatermelése. Több nem hagyományos exportőr ugyanis – közepes, illetve gyenge minőségű búzájával – ellensúlyozza majd a vezető szállító országokban prognosztizált terméscsökkenést. Az Egyesült Államokban ugyanakkor a farmerek növelik a termelésbe bevont terület nagyságát az eddigi áremelkedésre alapozva, s az ottani gabona állapota is jobb, mint egy éve. Az áremelkedést terméscsökkenés előzte meg: a Financial Times szerint tavaly a világ búzatermése az előző évi szintről becslések alapján 3,4 százalékkal, 562 millió tonnára csökkent.
Egyetért a FAO prognózisával Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetsége főtitkára. Mint lapunknak elmondta, teljesen átalakult a kalászos gabonák és a búza világkereskedelmi kínálata, s a folyamat még nem ért véget. A korábban importőr Ukrajna és Oroszország ugyanis együtt 15 millió tonnányi – mintegy 15 százalékos – részesedéssel jelenhet meg az évek óta 102-103 millió tonnás búza világpiacon. Ráadásul miközben az ukrán és orosz búza – az ottani alacsonyabb költségű termelés és a gazdálkodóknak adott 60 dolláros ár után – tonnánként 80 dollár, a magyar termelők telephelyen várnak el 100 dolláros vételi árat.
A FAO részéről mindenesetre felhívják a figyelmet arra, hogy az árak csökkenése irányába hat az Európai Unió új importkvótáinak versenyt élénkítő bevezetése is. Az EU év elejétől világkvótát vezetett be a gabonaimportra: a világ országai együttesen 2 981 600 tonna gyenge és közepes minőségű lágybúzát vihetnek az unióba, tonnánként 12 euró kedvezményes vámmal. A kvótából az Egyesült Államoké 572 ezer tonna, míg Kanada 38 ezer tonnát kapott, a fennmaradó rész nincs konkrétan leosztva, de az utóbbi időben Ukrajna és Oroszország természetes törekvése, hogy minél nagyobb részt hasítson ki belőle, a kvótán felüli export után ugyanis 95 euró vámot kell fizetni tonnánként. Az első negyedévben Oroszország 422,7 ezer, Ukrajna pedig 148 ezer tonna búzát szállíthat 12 euró vámmal az EU-ba.
A vámintézkedés nem vonatkozik azokra az országokra, amelyek – mint a tagjelöltek – már korábban külön megállapodásokat kötöttek az EU-val. Magyarország például az idén június végéig 600 ezer tonna vámmentes EU búzakvótával rendelkezik, július 1-jétől pedig ez a keret 660 ezerre bővül. Más kérdés, hogy ebből a kvótából eddig 70 ezer tonna szállítására kértek engedélyt a magyarországi exportőrök – mondja Makay György. Úgy véli ugyanakkor, hogy a mintegy 600 ezer tonna export árualapból 400-450 ezer tonna kiszállítása látszik biztosítottnak, ha a kivitel a jelenlegi szinten folytatódik, bár az árak fentiek miatt nyomottak. A felesleg értékesítése mégsem okozhat nagy gondot – magyarázza a szakember –, az új termésből azonban a vetések mostani állapotából és az időjárásból kiindulva képződhet akár 2 millió tonna export árualap is. Meg kellene tehát fontolni a WTO által erre az évre engedélyezett 1,3 milliárd forint exporttámogatás bevezetésének lehetőségeit a búzakivitelre. Ellenkező esetben ugyanis igencsak sokan jelentkezhetnek be az intervenciós felvásárlásra, amit ebben a szezonban 23 ezer forintos intervenciós ár mellett viszonylag kevesen tettek meg. Könnyen lehet, már bánják, mivel a jelenlegi kereskedői árajánlat telephelyen a 20-22 ezer forintot nem haladja meg.
Mindent összevetve az EU piacán a dunai hajóba rakva 110 dollár körüli magyar malmi áru nem versenyképes a fekete-tengeri kikötőben 80–85 dolláros árú keleti búzával szemben még akkor sem, ha azt 12 eurós, azaz körülbelül 14 dolláros vám sújtja, a 11–17 dolláros árkülönbözet ugyanis nem áthidalható a gabonapiacon, ahol 2-3 dolláros marzsok vannak. Ezzel persze felértékelődnek a bosnyák, román, szlovén piacok a magyar exportőrök számára. A nagy gabonacsata vége ugyanakkor még messze van: a magyar piaci szereplők hamarosan már uniós árujukkal találják szembe magukat ugyanazokon a piacokon – például a Földközi tenger medencéje, közel-keleti térség – az ukrán, orosz áruval, ami előreláthatóan akkor is olcsóbb lesz majd a termelési és egyéb tényezők következtében. Ez pedig szintén az árak – s nem csak a búza-, hanem a gabonaárak – csökkenése irányába hat majd.

Tóth Levente László
Tóth Levente László
Arató János
Arató János

Ez is érdekelhet