Az adócsomag részeként a kormány megszüntetni javasol egy olyan elemet január elsejétől, amelyet a Bajnai-kormány hozott be az offshore cégekbe áramló jövedelmek megadóztatására. Az akkori javaslat arról szólt, hogy az offshore cégekbe menő kifizetéseket 30 százalékos adóval sújtsa bizonyos jövedelmek esetében. A tervek szerint a kifizetőnek akkor kellett a 30 százalékos adót levonnia és megfizetnie, ha a jövedelem kamatból, jogdíjból vagy szolgáltatási díjból származott, s az olyan államba irányult, amellyel Magyarországnak nincs adóegyezménye. Az adóhatóság akkor fogadta el az adó-nemfizetést, ha a kifizető úgynevezett illetőségigazolást szerzett be a partnertől, vagyis igazolni tudta, hogy a kifizetés nem offshore-helyszínre megy. A 30 százalékos adó megfizetése a gyakorlatban a kamatkifizetéseket érintette leginkább, ami mellesleg azt is eredményezte, hogy épp egy olyan réteget sújtott az adó és komoly adminisztratív teher, amelyet nem volt cél adóztatni - mondta Gerhát Mihály, a KPMG adómenedzsere. Egy banknak például óriási adminisztratív terhet jelentett, hogy a külföldi kamatfizetéseihez minden esetben illetőségigazolást csatoljon, márpedig az offshore-helyszínekre nyilván nem ezen az úton jutottak el a vagyonok. Adott esetben olyan alanyokat is érinthetett az adófizetés, amelyek társasági formájuknál fogva nem tudnak illetőségigazolást bemutatni, mert csak tagjait terheli adó.
Az adócsomag indoklása és a kormány által elkészített háttértanulmány szerint leginkább azért van értelme kivezetni ezt az adót, mert a gyakorlatban nem volt semmi haszna. A kormány saját becslése szerint két-három milliárd forint bevételkieséssel számol, ám a szakértők - saját - becslései ennél is kisebb kieséssel számolnak. Valójában ugyanis szinte csak akkor fizettek ilyen adót a cégek, ha valamit eltévesztettek.
