Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem várható az áfatörvényben jelentős átalakítás jövőre. A korábban meglengetett kívánságlista nem hatotta meg a kormányt, vagyis az adókulcsok nem fognak csökkenni. Leginkább az élelmiszerek esetében merült fel ennek kérdése - a kormány elé olyan javasat is került, amely ötszázalékos körbe sorolta volna az élelmiszerek áfakulcsát -, ám a végső verzióban nem nyertek támogatást ezek a javaslatok. Ez több szempontból sem csoda. Egyrészt pillanatnyilag aligha lenne forrás jelentősebb áfacsökkentésre - a becslések szerint ha a kulcsok tíz százalékra csökkennének az élelmiszerek esetében, az 200 milliárd forint nagyságrendű kiesést jelentene a büdzsé számára -, másrészt a szektor felmérése szerint ennek csak töredéke folyna vissza fehéredés révén. Vagyis semmilyen előny nem származna a kulcsok csökkentéséből a fogyasztókra nézve, a kereskedők ugyanis talán nem egy lépésben, de mindenképpen lenyelnék az adócsökkentést.
Az csak adalék, hogy a mai adópolitikai divatok szerint egyáltalán nem éri meg a közvetett adókat csökkenteni, sőt kifejezetten ezek irányába kellene tolni az adóztatást. Ez az áfa szempontjából nyilván már nem fokozható jelentősen, ám például a jövedéki adó tartogat még lehetőségeket erre.
Az áfatörvényt illetően ennek megfelelően leginkább az uniós jogharmonizációval összefüggő módosítások találhatók, ezen belül is az áfacsalások lehetőség szerinti visszaszorítása. Ennek része az úgynevezett adómentes importhoz kapcsolódó ellenőrzési feltételek uniós szintű összefésülése.
A szabályok szerint mentesíteni kell az adó alól azt a termékimportot, amelynek közvetlen következményeként a terméket az importáló az unión belül adómentesen értékesíti, vagyis a termék az import helyéről más tagállamba kerül és ott fizetik meg utána az áfát. A hatályos áfairányelv tagállami hatáskörben hagyja az adómentes termékimport feltételei teljesülésének ellenőrzéséhez szükséges intézkedések meghatározását. Azonban az adócsalás visszaszorítása érdekében meghatározza, hogy melyek azok az intézkedések, amelyeket minden tagállamnak kötelezően el kell végeznie a mentesség ellenőrzéséhez, ennek minimumfeltétele az adatszolgáltatás megkövetelése az importőrtől. Magyarország esetében itt csak apró módosításokat kell végrehajtani.
Valamivel jelentősebb lépés a fordított adófizetés alá eső tevékenységek bővülése. Ez kétféle irányból is megjelenik a törvényben. Egyrészt a hulladékfeldolgozók arra hívták fel a kormány figyelmét, hogy az akkumulátorok kezelése sok helyütt csaláshoz kapcsolódik, ezért jobb lenne azok visszagyűjtését is a fordítottan adózó tevékenységek körébe sorolni. Mivel ezt önhatalmúlag nem sorolhatta ide a magyar szabályozás, Brüsszellel is engedélyeztetni kellett. Ez meg is történt.
A fordított adózás másik eleme kényesebb - s kínosabb is. Uniós szintű problémát generált ugyanis az üvegházhatású gázok kereskedelmében az áfacsalások szintje. A becslések szerint tavaly 827 millió eurót tett ki a kieső áfabevétel, erre az elmúlt évben felderített nagy értékű csalások mutattak rá. A csalások visszaszorítása érdekében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2015. június 30-ig fordítottan adóztatják a szén-dioxid-kereskedelmet. Ha bevezetik ezt a rendelkezést, azt legalább két évig fenn is kell tartaniuk s arról tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot.
Arról egyelőre nem tudni, elérték-e ezek a csalások Magyarországot, az azonban tény, nem túl gyakori az ilyen ügylet. Tavaly hét, két éve hat cég vett igénybe ilyen típusú adókedvezményt. Ez tavaly 120, két éve pedig kevesebb mint 35 milliárd forintra vonatkozott.
