Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A napokban jelenhet meg az APEH iránymutatása a vállalkozói járulékkal kapcsolatban: ebből kiderül például, hogy azokat a vállalkozókat, akik egynél több társas vállalkozásban vesznek részt, egyszeres fizetési kötelezettség terhel, viszont a járadékhoz csak akkor juthatnak hozzá, ha mindegyik vállalkozásukat felszámolják. Az állásfoglalás egyértelművé teszi azt is, hogy azok a társas vállalkozásban részt vevő tagok, akiknek hallgatói jogviszonyuk van, nem kötelesek fizetni a járulékot.
Az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem 4 százalékának megfelelő járulékot egyebek közt azoknak az egyéni és társas vállalkozóknak kell fizetni, akik nem részesülnek öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint nem állnak munkaviszonyban. A járulékot évente négyszer, először április 12-éig kell befizetni a külön erre létrehozott 10032000-06056339-es számlaszámra. A befizetés lehetséges módjairól azonban nem rendelkezik egyértelmű információkkal a szakma: az adóhatóság munkatársa szerint a magánszemélyként fizetendő járulékot a vállalati számláról is el lehet utalni társas vállalkozások esetében is, Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvvizsgálók Országos Egyesületének elnöke azonban úgy véli, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi környezet erre nem ad lehetőséget. A szakértő szerint a törvényalkotóknak lehetővé kellene tenni, hogy azoknál a vállalkozóknál, akik személyes közreműködés révén vesznek részt a társas vállalkozásban, a kifizetésből legyen levonható a járulék, amit a vállalkozói számláról utalnak az APEH számlájára. A járulékfizetésre a vállalkozó magánszemélyként kötelezett, ezért a befizetés csekken vagy lakossági folyószámláról történhet csupán a társas vállalkozások tagjai esetében – teszi hozzá Zara.
Az egyéni vállalkozóknál ennél jóval kedvezőbb a szabályozás: esetükben történhet a vállalkozói számláról a járulék fizetése, amit ráfordításként el is lehet könyvelni, szemben a társas vállalkozások tagjaival, ahol erre nem ad módot a jogszabály. Zara szerint így többszörösen is egyenlőtlen feltételeket teremt a jogszabály, mivel a munkavállalók esetén fizetendő munkaadói járulék is elszámolható költségként. A szakértő egyébként úgy látja, hogy a jelenleg hatályos törvényszövegből nem vezethető le az, hogy a nappali tagozatos egyetemi hallgatók nem kötelesek járulékot fizetni, vagy hogy vállalkozói számláról is átutalható az összeg, így valószínűleg az első fizetési határidőig módosítani kell a jogszabályt.
Erre már csak azért is szükség lenne, mert most arról sincs pontos információja az érintetteknek, milyen feltételek esetén lesz igényelhető a vállalkozók munkanélküli-járadéka. Az egyéni vállalkozók esetében az valószínűsíthető, hogy a vállalkozói engedély visszaadását követően folyamodhatnak járadékért, legkorábban 2006-tól. A társas vállalkozásoknál azonban nem egyértelmű, hogy végelszámoláshoz, felszámoláshoz vagy csődeljáráshoz kötődik-e majd a jogosultság. A járadék igénybevétele mindenesetre viszonylag költséges lesz, az érintettek nagy része felháborodással fogadta az új konstrukciót, ami a fizetésre kötelezett vállalkozók esetében így csupán pluszkiadásként jelenik meg, minimálbér esetében évente csaknem 14 ezer forint erejéig.
Eltérően nyilatkozott lapunknak az adóhatóság és a könyvvizsgálói érdekképviselet arról is, hogy mennyire ismert az új járuléktípus a kötelezett vállalkozók és a könyvelők körében. Az APEH munkatársa szerint jól ismertek a járulékfizetés részletei, Zara azonban azt állítja, hogy túl sok a homályos részlet, a befizetés és a bevallás módját illetően is. Az adóhatóság munkatársától megtudtuk, hogy az egyéni vállalkozók az szja-bevallásban, a társas vállalkozók emellett egy külön egyoldalas nyomtatványon tehetik meg a vállalkozói járulékra vonatkozó bevallásukat jövő tavasszal.
