Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Várhatóan nem indulnak meg a Magyarországon tevékenykedő magyar vagy külföldi tulajdonú cégek Románia irányába a 16 százalékos adóreform hírére, mivel az adózási kérdések csupán a sokadik helyen szerepelnek a beruházási döntéseket befolyásoló tényezők sorában – mondta a NAPI Gazdaság kérdésére Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere.
Románia januártól egységesen 16 százalékos adót vet ki a társasági adóra és a személyi jövedelemadóra. A szakértő szerint a szomszédos ország elsősorban a régióban is alacsonynak számító bérköltséggel vonzza a befektetőket, így Magyarországnak csak az alacsony hozzáadott értékkel bíró, munkaigényes iparágak vonatkozásában lehet félnivalója. Az esetleges áttelepülők körét azonban jelentősen szűkítheti a Romániára jellemző fejletlen infrastruktúra: azok a cégek, ahol fontos a vámhatár gyors átlépése, a szállítmányok pontos megérkezése és a jó útviszonyok, vélhetőleg nem döntenek Románia mellett csupán a társasági nyereségadó radikális csökkentése miatt. Az adózási kérdések akkor kerülhetnek egy beruházási döntés fókuszába, ha a többi lényeges kérdésben jobbára megegyező feltételek uralkodnak a potenciális területeken, ami Magyarország és Románia viszonylatában korántsem mondható el – tette hozzá Erdős.
Másként látja a helyzetet Rencz Botond, az Ernst & Young adópartnere. Szerinte pusztán az adózási kérdések szempontjából jelentősen veszített versenyképességéből Magyarország a tavalyi 19 százalékos szlovákiai és az idei 16 százalékos romániai adócsomag kapcsán, hiszen eddig a befektetőket éppen a 16 százalékra redukált nyereségadó vonzhatta a magyarországi adókörnyezetben. Az szja-kulcs 16 százalékra való csökkentése jelentősen hozzájárul a munkaerőköltségek szintjének alacsonyan tartásához, hiszen azonos reálkereset eléréséhez szerényebb mértékű nominális bérfejlesztés is elegendő. A nyereségadó mértéke – a többi befektetési szempont mellett – ugyanakkor elsősorban a nyereséges cégek számára fontos, hiszen nekik ez kiemelt költségelemet jelent – jegyi meg Rencz. A szakértő szerint a következő években inkább az új befektetők megszerzése terén, mint a már itt tevékenykedők elcsábításában lehet sikeres a román adócsomag.
További lényeges szempont Magyarország EU-tagsága, amelynek révén a hazai gyártóknak nem kell időt és pénzt áldozniuk vámeljárásokra és a határok átlépésére, ha a szállítmány az unió más tagországába irányul, ebből következően Erdős szerint az áttelepülés rövid távon azoknak lehet kedvező, akik amerikai vagy ázsiai piacokra termelnek. Középtávon gondolkodva azonban sokan dönthetnek Románia mellett, hiszen a tárgyalások jelenlegi állása szerint az ország 2007-ben csatlakozhat az EU-hoz – teszi hozzá Rencz.
A december 29-én elfogadott 16 százalékos adóreformtól az előzetes becslések szerint 3,4 milliárd eurónyi külföldi működőtőke beáramlását várja a román kormány. Az optimista elképzelésnek mindenképpen alapjául szolgálhat az, hogy a Szlovákia által tavaly bevezetett, 19 százalékos adókulcsot alkalmazó csomag következtében érzékelhetően nőtt a beruházói érdeklődés – mondta Rencz Botond. A román adóreform azonban jelentős kockázatot hordoz a 2005-ös költségvetési deficit szempontjából, hiszen a várt nagy beruházások, illetve az ezek révén remélt adóbevétel még nem jelenik meg feltétlenül 2005-ben. Kérdéses ugyanakkor, hogy a 16 százalékos szja-kulcs a feketejövedelmek mekkora hányadát fehérítheti ki – jegyzi meg a szakértő.
