Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az utóbbi évek tapasztalata szerint pozitív irányban változik az adómorál Magyarországon, ami Vadász Iván adószakértő szerint a piaci verseny éleződésével, a közbeszerzés gyakorlatának terjedésével, valamint a fogyasztói tudatosság erősödésével függ össze elsősorban. Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint jelentősen csökkent a feltárt adócsalások száma: míg 2003 első 11 hónapjában 4080, addig idén november végéig 2776 adó- és társadalombiztosítási csalásról szereztek tudomást az adónyomozók. Az APEH statisztikája romló helyzetet mutatott még 2003 vonatkozásában: 2002-höz képest ugyanis 77 százalékkal több, összesen 2400 bűncselekményt tártak fel az ellenőrök, amelyek közel 40 százaléka végződött feljelentéssel.
A szakértő hozzáteszi, hogy bár egyes számadatok és vizsgálatok is javulást mutatnak, a valós képet torzíthatja az APEH ellenőrzési tevékenységének eredményessége. Az adóhatóság által utólagos ellenőrzések útján behajtott adóhiány ugyanis a közel 6000 milliárd forint adóbevételnek alig 2 százalékát teszi ki: 2003-ban kényszerintézkedések révén 240 milliárd forint folyt be az adóhatóság számlájára. Szintén torzító hatású az, hogy nem vizsgálják az állami szerveket, holott a létszámleépítésekkor bevett gyakorlat a munkatársak vállalkozóként való további foglalkoztatása, elkerülve így a munkabért terhelő közterheket – állítja Vadász.
Az adóelkerülők legkedveltebb módszerért ma már nagy hatékonysággal tárja fel és szankcionálja az adóhatóság, a fiktív számlázás népszerűsége ennek ellenére töretlen – mondja Vadász Iván. A készpénzes, nagy összegről szóló, megfoghatatlan szolgáltatásokért adott és gyanús dátumozású számlákat nagy eséllyel nem valós gazdasági esemény bizonylataként könyvelik el, ami a kontrollvizsgálatok során bizonyíthatóan ki is szokott derülni. A könnyű leleplezést segíti továbbá, hogy gyakran még az ismerős cégek vagy az egy könyvelőiroda ügyfelei között zajló számlaforgalomban is követnek el hibákat. Sokszor a hivatásos számlanepperek saját példányai juttatják az ellenőrök kezére a adómulasztó vállalkozókat – jegyzi meg a szakértő. Az elmúlt évek egyik legnagyobb, nyilvánosságra került adócsalása a vecsési számlagyár ügye volt: a közel 150 cégből álló csoport ügynökei csaknem nyolcezer ügyfélnek adtak el fiktív számlát úgy, hogy a számlaértéket is átutaltatták, majd visszatérítették a vevőknek.
A bevételek eltitkolása szintén a magyar adóvilág egyik bevett, adóterheket minimalizáló szokása, ami jellemzően a költségszint magasan tartásával párosul az áfa-visszaigénylői pozíció megtartása érdekében. A bevételek és a kiadások között tátongó rést a könyvelők nagy része – gyakran az ügyfelek megkérdezése nélkül – tagi kölcsön könyvelésével oldja meg, olyan szituációt eredményezve, amelyből a vállalkozó nem igazán tud komoly veszteség nélkül kijönni az adóhatóság előtt. Ilyenkor az APEH jellemzően elfogadja azt, hogy létezett a tagi kölcsön, az adózónak azonban bizonyítania kell, hogy adómentes forrásból származik a szóban forgó jövedelem. Erre azonban sem az öröklés, sem az ajándékozás nem megfelelő megoldás, mert mindkét esemény illetékköteles, vagyis mindenképpen jövedelemeltitkolásért szankcionál a hatóság. Felmerülhet még egy szélsőséges megoldás, az elévült bűncselekmény útján való pénzszerzés, ám ekkor azt kell bizonyítani, hogy az adózó követte el a bűncselekményt – veti fel a szakértő. Ezek az ügyek így jellemzően vagyongyarapodási vizsgálatba futnak, amibe általában az „ajándékozó felet” is bevonja az adóhatóság. A jövedelemeltitkolás elterjedtségét mutatja az, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a vagyongyarapodási vizsgálatok száma, többnyire azonban csak a kisebb csalásokat leplezik le az ilyen eljárások során. Vadász nehezményezi, hogy a politikusok és a szervezett bűnözés esetében nem mindig alkalmazzák a módszert.
