Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az európai monetáris övezet jövőjéről szóló jelentést − amelyet az Európai Unió elnöke, Herman Van Rompuy vezetésével készítenek az eurózóna pénzügyminiszterei, valamint az Európai Központi Bank (ECB) elnöke, Mario Draghi − még nem ismerheti a publikum, márpedig a nagy intézményi előrelépést ettől a dokumentumtól várják. Az eddig kiszivárgott részletek szerint a tekintélyes vezetők részletekbe menően foglalkoznak majd a jelenleg fő prioritásnak számító bankunióról − ennek része lenne a bankfelügyeleti szervek hatókörének európai szintre emelése, várhatóan az ECB keretein belül, egy európai bankbetétbiztosító és egy közös bankmentő alap −, és olyan, az elemzők körében népszerű javaslatokat is megfontolnak, mint a fiskális unió szorosabbá tétele közös diszkontkincstárjegyek fedezte projektek vagy egy közös nagy adósságcsökkentő alap segítségével.
Nyitva maradt kérdések sokasága
A nagy kérdéseket illető döntés hiányában az európai pénzügyminiszterek a múlt hét végi luxemburgi találkozójukon nem álltak elő nagyobb újdonságokkal. A miniszterek ugyan előkészítették az e heti brüsszeli csúcs végén elfogadandó nyilatkozat vázlatát, ám ez alapján a legtöbb kérdés nyitva maradt. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter elmondta, nagyon komoly átalakításokat indíthatnak el, de egyelőre a bankunió előkészítése folyik nagy lendülettel−- a többi változás hosszú alkudozás eredménye lesz. (Az eurózóna intézményrendszerét érintő kérdéseken túl az egységes európai szabadalmi rendszer bevezetésével kapcsolatos kitétel sem került bele a záródokumentum vázlatába, az országok ugyanis nem tudtak megállapodni, hogy Münchenben, Londonban vagy Párizsban legyen az európai szabadalmi hivatal székhelye.)
Németországot nagy nyomás érte a múlt héten a szakadék szélén táncoló dél-európai országok részéről, egyezzen bele abba, hogy az európai mentőalapok jogosítványait kiszélesítsék a közvetlen kötvényvásárlás lehetőségével. Az olasz és a spanyol pénzügyminiszterek jelezték, Németország nem utasította el az összes követelésüket a találkozón, ám az eddigi tapasztalatok alapján nem valószínű, hogy könnyen belemennének egy nagyobb kompromisszumba. Ha a németek engednek, akkor újabb megszorításokra vonatkozó követelésekkel, a fiskális unió szabályainak további szigorításával állhatnak elő.
Aggódnak a spanyol kötvényesek
A spanyol bankmentő-csomag is megakadt: nem sikerült döntésre jutni abban a piacokat erősen izgató kérdésben, miszerint elsőbbséget élvez-e majd az átmeneti európai mentőalap, az EFSF a spanyol kötvénypiacon. A jelenlegi tervek szerint nem közvetlenül az EFSF-ből, hanem a spanyol kormányon keresztül jutnának el a források a spanyol bankokhoz. Ez két szempontból is aggasztja a spanyol kötvények jelenlegi birtokosait: az államadósság jelentős tétellel bővül, és ráadásul − tanulva a márciusi görög csődből − többletkockázatot jelent, ha a hivatalos szerv elsőbbséget élvezhet a magánhitelezőkkel szemben.
Ez a szenioritáskérdés igazából nem is olyan fontos − próbálta elütni a kérdést a sajtónak nyilatkozva Jean-Claude Juncker, az eurócsoport leköszönő vezetője. A spanyol pénzügyminiszter, Luis de Guindos szerint azonban még mindig van esély a spanyol szervek kiiktatására, és ezt támogatja francia minisztertársa, Pierre Moscovici is. Németország azonban hajthatatlannak tűnik, és ragaszkodik ahhoz a struktúrához, amelyben a spanyol államon keresztülfolyna a hitel, az európai alap pedig szenior státusban áll. A német adófizetek nem tehetők felelőssé más országokban kialakult pénzügyi spekulációkért − hangsúlyozta ismételten Angela Merkel kancellár.
A németek nekivágnának a tranzakciós adónak
Nagy kérdés volt még a pénteki találkozón a pénzügyi tranzakciós adó kérdése. Senkinek nem okozott meglepetést, hogy nem sikerült egyhangú döntést hozni, különösen a hatalmas pénzügyi szektorral rendelkező britek ellenkezése volt erős. Németország és Ausztria ugyanakkor az egész kontinensre kiterjedő tranzakciós adó függvényévé tette az európai mentőalapok támogatását. Annak azonban nincs semmi akadálya, hogy a javaslatot erőteljesen támogató kilenc ország ne kezdjen szorosabb együttműködést a tranzakciós adó tárgyában − erősítette meg egyhangúan a német és az osztrák pénzügyminiszter. (A minősített együttműködéssel elejét vennék annak, hogy csak akkor lehessen bevezetni ezt az adónemet, ha mind a 27 EU-ország egyetért vele.)
Az Európai Bizottság már egy éve előállt javaslatával, amelynek értelmében a részvény- és kötvénypiaci tranzakciókat 0,1 százalékkal, a derivatív pozíciók adásvételét pedig egy kisebb, 0,01 százalékos adóval terhelnék (tehát ez nem olyan lenne, mint Magyarországon a Nemzetgazdasági Minisztérium által szorgalmazott tranzakciós illeték, ami a lakossági és vállalati ügyleteket terhelné). Várhatóan azonban ha a kilencek újrakezdik a javaslat megalkotását, akkor akár tovább is szigoríthatják azt − mindenesetre a kérdésről nyilatkozó pénzügyminiszterek elismerték, szinte bizonyos, hogy 2013 előtt nem vezetik be az új adónemet.
