Mi történik akkor, ha két különböző szakterület szakértői találkoznak, akik nem beszélik a másik nyelvét? Szükség lesz tolmácsra.

Nemrég találkoztam a következő esettel: egy ügyféllel folytatott megbeszélésen a pénzügyi igazgató a kutatási témák boncolgatásakor behívta a fejlesztési igazgatót, hogy a társaságnál folyó kutatásokról tájékoztasson minket. A fejlesztési igazgató 20 percben összefoglalta a futó kutatásokat. A prezentáció végén be kellett vallanom, hogy csak minden negyedik szót értettem az összefoglalásból, de a pénzügyi igazgató megnyugtatott: ő már vagy ötször hallotta a fejlesztésekről szóló beszámolót, és valamennyire a cég tevékenységével is tisztában van, de sajnos nem tudja elmagyarázni, miről van szó, mert még mindig csak minden második-harmadik szót ért.

A következő megbeszélésre kénytelenek voltunk tolmácsot is magunkkal vinni. A k+f kedvezmények szabályaiban is jártas mérnök, akivel már dolgoztunk együtt ilyen témában, szakzsargonról magyarra fordította a kutatási beszámolót, hogy egy földi halandó is megértse 25 év szakmai tapasztalat nélkül, miről is van szó.

Nélkülözhetetlen tehát a kutatási tevékenységek megítéléséhez az a szakmai tudás, melynek csak az adott szakterület szakemberei vannak birtokában, nem is beszélve a külön mérnök/gyógyszerész/informatikus/egyéb nyelvezetről, ami egy-egy külön idegen nyelvnek számíthatna a nyelvvizsgák sorában. Ezek után jogosan merül fel, hogy a kutatás-fejlesztések minősítésével kapcsolatban bevezetett új eljárás miként valósul meg a gyakorlatban.

Vajon a minősítést végző Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) munkatársai hogyan boldogulnak az "idegen nyelvekkel"? A kutatások vizsgálatával foglalkozó kollégák mennyit tudnak a fémmegmunkálás legújabb technológiáiról, a növénynemesítés, esetleg a gyógyszerkutatás még szakmában sem publikált újdonságairól? És persze az is kérdés, ezt mennyire képesek összeolvasni az adótörvényekben meghatározott feltételekkel. Vajon mennyire lesznek otthon az adózók által kutatott témákban és az adózáshoz kapcsolódó szabályok értelmezésében − mindezt, ha lehet, egy időben.

Vajon az SZTNH is felkéri az adott szakterületek elismert szakértőit egy képletekkel, szakrajzokkal teli fejlesztési napló "magyarra fordításához", ahogy ez a nemzetközi gyakorlatban szokás? Mert természetesen nem csak nálunk vannak hasonló adókedvezmények; külföldön bevett gyakorlat, hogy az adóhatóság az adott szakterület elismert szakértőit, egyetemi tanárokat kér fel a kutatások vizsgálatához, ugyanúgy, ahogy maguk a cégek is.

És vajon, ha az adóhatóság szakértő intézményként az SZTNH-t kéri fel egy k+f projekt értékelésére, az SZTNH kit vagy kiket kér fel a szakszövegek fordítására? Mérnök-NAV tolmácsokat képeznek valahol?