Az üdülési csekk esetében akár bírságot is kiszabhatott az adóhatóság arra, aki - félreértelmezve a jogszabályokat - ellenkező nemű élettársa nevére is igényelt munkáltatójától üdülési csekket. Egy új rendelet a csekk utódjának tekintett, április közepétől használható Széchenyi Pihenő Kártya esetében rendezi ezt az anomáliát, vagyis e természetbeni juttatás esetében már az ellenkező nemű élettársak is bekerülnek a kedvezményezetti körbe.

Előtérben a közeli hozzátartozók

A Széchenyi Pihenő Kártyára vonatkozó kormányrendelet szerint a munkavállalók közeli hozzátartozói is kaphatnak társkártyát, mellyel költhetnek a dolgozói keretből. Ez némileg hasonló az üdülési csekknél megszokott gyakorlathoz, ahol a minimálbér értékéig a munkáltató biztosíthatott ilyen utalványt a közeli hozzátartozóknak is.

Keret és adóvonzat

A Széchenyi Pihenő Kártya béren kívüli munkáltatói juttatás, mely kedvezményes adózással évente legfeljebb 300 ezer forint értékben adható a munkavállalónak, szemben az üdülési csekk 78 ezer forintos limitjével.
Adóterhelése ugyanaz, mint az üdülési csekké: a támogatás értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak 16 százalék személyi jövedelemadót kell megfizetnie.


Közeli hozzátartozónak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (PTK) 685. § b) paragrafusa alapján a

  • házastárs,
  • testvér,
  • szülő,
  • gyermek,
  • nagyszülő,
  • unoka,
  • örökbefogadott gyermek,
  • mostoha gyermek,
  • nevelt gyermek,
  • örökbe fogadó szülő,
  • mostohaszülő,
  • nevelőszülő és
  • bejegyzett élettárs számít.

Újdonság, hogy a rendelet - kifejezetten ehhez a kártyához kapcsolódva - kibővíti az eddig megszokott, PTK-ból ismert közeli hozzátartozói kört, így a társkártyára az élettársak is jogosultak lesznek, nem csak az ún. bejegyzett, vagyis azonos nemű élettársak - hívja fel a figyelmet Fata László, cafeteria-szakértő. (A bejegyzett és a regisztrált élettárs két különböző fogalom - erről a következőkben lesz szó.) Mindez azt jelenti, hogy a Széchenyi Pihenő Kártyához (SZÉP) társkártyát már nemcsak az azonos nemű, hanem ellenkező nemű élettársának is igényelhet a munkavállaló.

Bírságot kockáztatott, aki tévedett

Amint arról korábban beszámoltunk, az üdülési csekk esetében nem ritkán okozott kavarodást, hogy a dolgozók ellenkező nemű élettársuk, mint közeli hozzátartozójuk részére is igényeltek ilyen cafeteria-elemet.

A szabályozás ugyanakkor csak a bejegyzett élettársat tekintette közeli hozzátartozónak, ám ilyen élettársi viszonyt csak azonos nemű személyek köthettek - 2009 júliusa óta, anyakönyvvezető előtt - , házasság helyett.

Az is zavart okozhatott, hogy 2010 januárjától mind az azonos, mind a különnemű párok kérhetik élettársi kapcsolatuk nyilvántartásba vételét közjegyzőnél, de ez a regisztrált kapcsolat nem azonos a bejegyzett élettársi viszonnyal.

Elég a nyilatkozat az élettársi kapcsolatról

Jó hír mind az azonos, mind az ellenkező nemű élettársak számára, hogy a társkártya igényléséhez nincs szükség arra, hogy hivatalossá - azaz bejegyzetté illetve regisztrálttá - tegyék kapcsolatukat.
A vonatkozó kormányrendelet a Széchenyi Pihenő Kártya vonatkozásában azt írja elő, hogy a munkavállalónak elegendő az élettársi viszonyt nyilatkozattal igazolnia a munkáltató felé.
Mindez persze kiskaput is jelent, az adóelőnyök kihasználása érdekében közeli ismerősök, barátok is nyilatkozhatnak úgy, hogy ők élettársi kapcsolatban állnak.

A fogalom félreértelmezése - vagyis az ellenkező nemű élettárs részére történő csekkigénylés - ugyanakkor adóhatósági bírságot vonhat maga után, hiszen egy esetleges adóhivatali ellenőrzés során a nevek összevetésével gyorsan kibukik a szabálytalanság. Ha az ellenkező nemű élettársának igényelt a dolgozó üdülési csekket, akkor az a partnernél bérjellegű jövedelemnek számított, vagyis ki kellett fizetnie utána a személyi jövedelemadót és a járulékokat is.

Minderre az üdülési csekk esetében az jelentette a rizikómentes megoldást, ha a dolgozó nem az ellenkező nemű élettárs nevére, hanem a sajátjára kért üdülési csekket a munkáltatótól, amivel mindig több maradt a családi kasszában, mintha a partner adózott volna.

Mire használható a kártya?

Amint arról korábban beszámoltunk, a SZÉP egy elektronikus utalvány nyilvántartáson alapuló rendszer, a kártya maga pedig egy műanyag azonosító (elektronikus utalványkártya).

Az elkölthető pénz úgy kerül a kártyára, hogy a munkáltató elektronikus utalványokat vásárol a kibocsátó intézménytől. Jó tudni, hogy az utalvány vásárlása és az utalványok rendelkezésre bocsátása a munkavállaló számára egy időben több munkáltatótól is történhet.

A kormányhatározat szerint kizárólag e tevékenységi körbe tartozó célokra lehet a SZÉP-kártyával a pénz költeni:

a) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 55.10., 55.20., 55.30., 55.90.),
b) éttermi és mozgó vendéglátás (TEÁOR 56.10.),
c) belföldi utazásszervezés (TEÁOR 79.12.-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése),
d) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR 86.90.),
e) előadó-művészet (TEÁOR 90.01.),
f) múzeumi tevékenység (TEÁOR 91.02.),
g) növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 91.04.),
h) vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR 93.21.),
i) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR 93.29.),
j) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 96.04.),
k) testedzési szolgáltatás (TEÁOR 93.13),
l) egyéb sporttevékenység (TEÁOR 93.19-ből verseny- és lovaglóistállók tevékenysége).

Fontos feltétel, hogy b)-l) pontokban meghatározott szolgáltatások csak a szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe a kártyával.

Előnyök és hátrányok - így látja az adószakértő

Ahhoz, hogy az idei nyári szabadságok alatt gördülékenyen használható legyen a SZÉP-kártya, jelentősen fel kell gyorsulnia a rendszer kiépítésének - hívja fel a figyelmet Nink Gabriella, a KPMG igazgatója.

A szakember szerint a konstrukció hátránya lehet, hogy az éttermi és mozgó vendéglátás, belföldi utazásszervezés, egyéb humán egészségügyi ellátás, előadó-művészet, múzeum, növény- és állatkert és természetvédelmi terület látogatása, vidámparki, szórakoztatóparki belépők csak a szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe.

Előny lehet ugyanakkor a kártya forma könnyebb használata, illetve az, hogy az adott naptári évben nyújtott elektronikus utalványokat a következő év december 31-ig lehet és kell felhasználni.

Az üdülési csekkhez hasonlóan a SZÉP elektronikus utalványon lévő pénzt készpénzre vagy készpénz-helyettesítő eszközre nem lehet átváltani.

Hogyan fogadják majd be a kártyát?

Az utalvány beváltás a szolgáltatóknál elhelyezett elektronikus elfogadóhelyi terminálon, a kibocsátó intézmény által kialakított központi internetes felületen, vagy a szolgáltató által kialakított saját internetes utalvány beváltási felületen keresztül történhet.

A kormányhatározat kimondja, hogy a kibocsátó úgy köteles kialakítani az utalványelfogadás rendszerét, hogy az más gazdasági társaság által működtetett elektronikus elfogadóhelyi terminálon keresztül is elérhető legyen - az utóbbi esetben a köztük alkalmazott díj nem haladhatja meg a beváltási összeg 0,3 százalékát.

Mi lesz a fel nem használt összeggel?

Egy az adott naptári évben juttatott elektronikus utalványokat a következő naptári év december 31-ig lehet felhasználni. A fel nem használt összeg lejártnak minősül, amelyek ellenértéke kibocsátó intézménynél marad, azt sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem kapja vissza.

A SZÉP- kártya lejárati ideje minimum három év. A kibocsátó a személyes nyilvántartást megszüntetheti, és a kártyát visszavonhatja, ha a nyilvántartás 24 hónapon keresztül nem tartalmaz le nem járt utalványt.

Milyen díjak kapcsolódnak a kártyához?

A jogszabály kimondja: a kártya kibocsátásával, használatával és a támogatás igénybevételével kapcsolatban, valamint a kártya visszavonásával és a személyes elektronikus utalvány nyilvántartás megszüntetésével összefüggésben - az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlásától eltekintve - a munkáltatónak és a munkavállalónak díjat, egyéb költséget a kibocsátó intézmény semmilyen jogcímen nem számolhat fel.

A kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a kártya elfogadásáról szóló szerződésben foglaltak szerint a kibocsátó intézmény, illetve a szolgáltató viseli. Az összes költségnek a szolgáltató felé felszámított része nem lehet több mint a beváltási forgalom 1,5 százaléka.

Minden munkavállaló számára egy darab társkártya kibocsátása ingyenes. Az ezen felüli társkártyák kártyánkénti díja legfeljebb 1500 forint lehet - ugyanez a díj az elveszett, ellopott vagy megrongálódott kártyák pótlása esetén is.

Milyen feltételekkel lehet SZÉP-kártyát kibocsátani?

A kormányhatározat alapján a kártya kibocsátására olyan, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerinti szolgáltató jogosult, amelyet határozatlan időre vagy a kártyakibocsátás megkezdésétől számított még legalább 5 év határozott időtartamra alapítottak, és amely - a vele vállalatcsoportként működő gazdasági társasággal együttesen - több feltételnek is meg tud felelni:

a) ügyfelek számára nyitva álló helyiséget tart fenn minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen,
b) az utolsó lezárt üzleti évben legalább százezer darab saját kibocsátású bankkártyával rendelkezik,
c) legalább két év tapasztalata van a béren kívüli juttatások igénybevételére szolgáló

elektronikus utalványkártyák kibocsátásában, és az általa kibocsátott ilyen utalványkártyák száma meghaladta a 25 ezer darabot a legutolsó lezárt üzleti év adatai alapján.

A rendeletben foglalt előírások megtartásának hatósági ellenőrzése a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) hatáskörébe tartozik. Az MKEH-nál kell bejelenteni azt is, ha valaki SZÉP-kártya kibocsátó szeretne lenni.