2015. január 1-től 2018. december 31-ig egyes acéliparitermékek értékesítésével bővül a belföldi fordított adózás alá eső ügyletek köre - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Ez azt jelenti, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) változása nyomán a szóban forgó acéltermékek értékesítőjének és a termék beszerzőjének is adatot kell szolgáltatnia az áfabevallásában, az áfatörvény módosítása pedig arról rendelkezik, hogy az adót a termék beszerzője fizeti meg.

A fordított adózás a következő acélipari termékekre vonatkozik:

Forrás: NAV

Az adófizetési kötelezettség akkor terheli a termék értékesítője helyett a termék beszerzőjét, ha a termék beszerzője:
általános szabályok szerint adózó áfa adóalany, vagy

  • kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalany, vagy
  • eva adóalany

és a termék értékesítője:

  • általános szabályok szerint adózó áfa adóalany, vagy
  • eva adóalany.
Fordítottan adózik a munkaerőkölcsönzés is

Szintén 2015. január 1-jétől vezetik be a fordított adózást a munkaerőkölcsönzési és az iskolaszövetkezet szolgáltatás esetében. Ez azt jelenti, hogy jövőre már a szolgáltatás igénybevevője fizeti az adót "a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz - ideértve azt is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz - munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetében".

Az áfatörvény 2014. december 31-éig hatályos 142. § (1) bekezdés c) pontja alapján eddig az időpontig csak az olyan munkaerő kölcsönzés, kirendelés, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátás tartozott fordított adózás alá, amely az építési-szerelési munkával létrehozott, ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan jogosultnak való átadásaként termékértékesítésnek minősülő esethez, vagy építési hatósági engedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött, ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányuló, szolgáltatásnyújtásnak minősülő építési-szerelési és egyéb szerelési munkához történt.

Az áfatörvény 2015. január elsejétől hatályos előírása alapján viszont a munkaerő kölcsönzés, kirendelés és a személyzet rendelkezésre bocsátása fordított adózás alá tartozását ezen időponttól kezdődően már nem befolyásolja, hogy az ellenérték fejében kölcsönzött, kirendelt, rendelkezésre bocsátott munkaerő milyen termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás megvalósulását szolgálja. Ugyanakkor egyes speciális igénybevevők esetén (pl. közhatalmi tevékenységet végzők, egyházak, alapítványok) - a fordított adózás hatálya alá tartozás vizsgálatakor - figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaerő kölcsönzés, kirendelés vagy a személyzet rendelkezésre bocsátása kapcsolódik-e áfatörvény szerinti termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz. E tekintetben nem az a döntő tényező - hangsúlyozza a NAV -, hogy a kölcsönzött, kirendelt, rendelkezésre bocsátott munkaerő magában a termékértékesítésben, szolgáltatásnyújtásban részt vesz-e, hanem az, hogy a munkaerőt az igénybevevő adóalany az áfatörvény értelmében termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében hasznosítja. A munkaerő kölcsönzés, kirendelés illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátás fogalmát az áfatörvény nem határozza meg, azok tekintetében a köznapi értelmezés az irányadó. Azt, hogy egy adott szerződést (ügyletet) e fogalmak alá tartozónak kell-e tekinteni, nem a szerződés (ügylet) elnevezése, hanem valódi gazdasági tartalma alapján kell megítélni.

Az iskolaszövetkezet valamennyi munkaerő kölcsönzéshez, kirendeléshez, személyzet rendelkezésre bocsátáshoz hasonló jellegű, ellenérték fejében nyújtott szolgáltatása fordított adózás alá esik.

A fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike (tehát mind a termékértékesítő, mind a terméket beszerző, illetve mind a szolgáltatásnyújtó, mind a szolgáltatást igénybevevő) belföldön nyilvántartásba vett áfaalany legyen, és az érintett felek egyikének se legyen olyan (az Áfa tv-ben szabályozott) jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.

Áfacsökkentés, de nem a hentesnél

2015. január 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra csökken a nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) és vágott testek értékesítésére alkalmazandó áfakulcs. (Az erről szóló tájékoztatót - amelyben az 5 százalékos áfakulcs alá eső termékek körét is részletesen felsorolják - itt olvashatja el.) Fontos, hogy az 5 százalékos
adómérték nem alkalmazható például a hentesnél vagy egyéb üzletben a fenti dokumentumban megjelöltnél kisebb
részekre bontott húsrészek, úgymint comb, oldalas, köröm, stb. értékesítése során.