A látszat ellenére ugyanakkor Sebestyén Géza szerint nem volt
kiemelkedő a magyar infláció, csak más volt a stratégiai
ütemezése, mint az uniós országok többségében.
A kormány időt nyert azzal, hogy csak az energiaárak drámai elszabadulása után közel fél évvel engedte el a rezsiárakat,
ugyanakkor az ekkor tapasztalt drágulás, valamint az üzemanyag ársapkájának
megszüntetése együtt okozott komoly inflációs nyomást.
Az inflációs
nyomás Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan sem volt
kicsi, ráadásul az előző évi aszály komoly élelmiszerár
emelkedést okozott, és nagy volt hazánk import igénye is, amelyet
a háborús területté vált Ukrajna – a
korábbi gyakorlattal ellentétben – nem tudott kiszolgálni, így
csak drágább alternatívák maradtak.
Sebestyén Géza
arról beszélt, hogy 2022 szeptemberéig nem érezték meg érdemben
az inflációs hatást a magyarok, akkor viszont az átlagfogyasztás
felett fogyasztók komoly emelést tapasztaltak, illetve
a társadalom alapvetően is magasabb inflációt érzékel, mint amit a statisztika mutat,
hiszen jellemzően olyan termékek és
szolgáltatások drágulnak, amiről nem lehet lemondani.
A Corvinus Egyetem
docense szerint a hosszútávú gazdaságpolitika helyes irányát az
támasztja alá többek között, hogy egyértelmű siker a magyar
családtámogatás, ami amellett, hogy stratégiai fontosságú a
kormány számára, de kézzelfogható gazdasági haszna is van,
hiszen a most megszülető gyermekek fogják megtermelni szüleik
generációjának a nyugdíját.
Éppen ezért jogtalan kritika, hogy kizárólag a gyermeket vállaló családok kapnak támogatást,
hiszen ez nem elvi kérdés, sokkal inkább gazdasági racionalitás.
A családi pótlék emelése ugyanakkor véleménye szerint az elmúlt
13 évben bevezetett támogatások miatt indokolatlan, akár
kivezethető is lenne.
