Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Miközben a cégek továbbra is aktívan alkalmaznak fenntarthatósági intézkedéseket, egyre többen kivárnak a hosszabb távú stratégiai döntések terén. A K&H friss fenntarthatósági indexe 2026 első felében 36 ponton állt, ami tulajdonképpen változatlan szintet jelent az előző félévhez képest.
Ha megnézzük az egyes alindexeket, jelentős átrendeződés figyelhető meg:
- az aktivitás alindex 34-ről 38 pontra emelkedett,
- míg a stratégia alindex 28 pontra, az attitűd alindex pedig 62 pontra süllyedt.
Utóbbi kettő alindex történelmi mélypontot jelent, ami arra utal, hogy a vállalatok egyre kevésbé tekintenek a fenntarthatóságra stratégiai vagy üzletfejlesztési lehetőségként.
Szemléletváltás
A bank felmérése szerint minden vizsgált területen visszaesett azok aránya, akik jelentős üzleti lehetőséget látnak a fenntarthatósági alkalmazkodásban. Megdöbbentő adat, hogy a cégeknek mindössze 22 százaléka lát komoly potenciált a hosszú távú profitabilitás javulásában.
A fenntarthatósági szempontok szerepe a beruházási döntésekben is jelentősen csökkent: egy évvel ezelőtt a vállalatok 24 százaléka tartotta ezeket fontos vagy nagyon fontos tényezőnek, ma már csak 18 százalékuk.
Mi állhat a háttérben? Több vállalati döntéshozatalt befolyásoló esemény történt.
- Például a geopolitikai tényezők és a versenyképesség kiemeltté váltak a konfliktusok miatt, ami miatt a fenntarthatóság háttrébb sorolódott a prioritások között.
- Az Európai Unió (EU) omnibusz-csomagja körülbelül 90 százalékkal szűkítette a fenntarthatósági (ESG) jelentéstételre kötelezett vállalatok körét. Ez nyilván csak egy adminisztratív teher eltörlése volt, mégis sok vállalatot késztetett kivárásra.
Miközben fél évvel ezelőtt még a vállalatok 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy érintett a karbonsemlegességi törekvések szempontjából, addig idén ez az arány már csak 38 százalékos volt, ami jelzi a fenntarthatóságtól való távolságtartást.
A hosszú távú fenntarthatósági vállalásokkal kapcsolatban sokkal óvatosabbak a vállalatok, hiszen az elmúlt 15 évben jelentős gazdasági és szabályozási bizonytalanság jellemezte az országot az Orbán-rezsim működése miatt.
Új szempontok
Fontos, hogy a vállalati fenntarthatóság nem visszaszorulóban van, hanem csak átalakulóban, és a cégek egyre inkább a közvetlen üzleti előnyöket hozó megoldásokra koncentrálnak, a stratégiai döntéseknél kivárás látható.
„A vállalatok ma már nem elsősorban jövőképként, hanem működési kérdésként tekintenek a fenntarthatóságra. Miközben sok vállalat kivár a hosszabb távú stratégiai döntésekkel, egyre több cég közvetlenül is megtapasztalja a fenntarthatósági kockázatok üzleti hatásait, legyen szó energiaköltségekről, ellátási láncokról vagy a klímaváltozás fizikai következményeiről. A stratégiai és szemléleti mutatók csökkenése ugyanakkor arra utal, hogy a fenntarthatóság üzleti jelentőségének újradefiniálása zajlik a vállalati szektorban” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.
Aktivitás vs. összetettebb megoldások
A stratégiai mutatók gyengülése mellett a napi működéshez kapcsolódó fenntarthatósági aktivitás továbbra is erős:
- 97 százalék alkalmaz szelektív hulladékgyűjtést,
- 92 százalék csökkenti a papírfelhasználást,
- 77 százalék energiatakarékosabb eszközöket használ,
- 74 százalék tett lépéseket az energiafelhasználás mérséklésére.
Az összetettebb megoldásoknál viszont sokkal népszerűbbek a könnyen megvalósítható és gyors megtérülést hozó intézkedések: minősített zöld energiát jelenleg a cégek mindössze 2 százaléka vásárol, karbonkreditet pedig csupán 3 százalékuk használ.
Igenis számít a méret
A K&H kutatása szerint a fenntarthatósági teljesítményben továbbra is a legnagyobb vállalatok járnak az élen, ugyanakkor a közepes méretű cégek felzárkóznak hozzájuk. Ennek egyrészt az EU-s szabályozás az oka, valamint ezek a nagyvállalatok olyan nemzetközi láncok résztvevői, ahol szintén kérik ezeket az adatokat a vállalatoktól, gondoljunk csak egy nagy autóipari beszállítói láncra.
Különösen figyelemre méltó a mezőgazdasági vállalkozások eredménye: fenntarthatósági indexük 44 pontra emelkedett, ami a szektor eddigi legmagasabb értéke. Mi lehet ennek az oka? Valószínűleg az, hogy a klímaváltozás fizikai kockázatai ebben az ágazatban már közvetlenül is érzékelhetők. Az aszályos időszakok és a szélsőséges időjárási események egyre több vállalat számára jelentenek kézzelfogható üzleti kihívást, ami erősítheti a fenntarthatósági szempontok gyakorlati jelentőségét. Az aszályhelyzettel kapcsolatban korábbi cikkünkben részletesen írtunk.
Az Economx kérdésére, miszerint finanszírozási szempontból milyen hatásai lehetnek az ESG-szempontoknak, Suba Levente elmondta: az állami konstrukciók dominálják a zöld finanszírozást, így egy vállalatnak vagy magánszemélynek nem érné meg felvenni a piaci hitelt, mert kapnak helyette 3 százalékos kedvezményes kölcsönt az állam támogatásával, ezért az előbbi tulajdonképpen nem is opció. Zöld hitelezésben a K&H piaci részesedése több mint 20 százalék a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint.
