Míg a 20 fő alatti vállalkozások esetében a dolgozók 29 százaléka, s a 21-50 fő közötti kategóriában is a munkavállalók 23 százaléka érintett, addig a 250 fő feletti vállalatoknál már csak a létszám 14 százaléka minimálbéres.
A garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) esetében a 20 fő alatti cégek dolgozóinak közel harmada (31 százalék) kap ekkora bért. Ez az arány a vállalati méret növekedésével kissé csökken (21-25 százalékra), s a nagyvállalatoknál éri el a mélypontot 15 százalékkal.
A GKI felhívja a figyelmet, hogy a tanulmányban (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felül-reprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alul-reprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok.
Az egyes ágazatokat eltérő súllyal érintik az intézkedések. A kötelező minimálbér-emelés a leginkább a könnyűiparnak okoz nehézséget, ott a dolgozók 37 százaléka minimálbéren foglalkoztatott, de az élelmiszeripart, a kereskedelmet és az építőipart is átlag felett sújtja (a létszám 27-28 százalékának kell emelni a bérét). Átlag alatt van ilyen foglalkoztatott a fémiparban (13 százalék), a vegyiparban (15 százalék), a gépiparban (16 százalék), az egyéb feldolgozóiparban (19 százalék), valamint az üzleti szolgáltatásokban (20 százalék).
A garantált bérminimum emelése hasonló \"rangsort\" alakít ki. A három leginkább sújtott ágazat a könnyű-, az építő- és az élelmiszeripar, ahol átlagosan a létszám 32-35 százaléka alacsony bérű szakmunkás. A kereskedelemben és az üzleti szolgáltatásokban minden negyedik, az egyéb feldolgozóiparban minden ötödik munkavállalónak emiatt emelni kellene a bérét. A legjobb helyzetben ebben a tekintetben a gépipari cégek vannak, ahol a létszám 12 százaléka van szakmunkás minimálbéren.
A felmérésből kirajzolódik, hogy a hazai kkv- és nagyvállalati kör nagy terhet kapott a \"nyakába\". A 4 százalékpontos járulékcsökkentés a nagy érintett létszám miatt alig jelent érdemi segítséget ebben a körben, így kérdéses, hogy ezt hogyan tudják majd \"kigazdálkodni\" a kisebb vállalatok, másrészt, hogy részben emiatt, hogyan alakulnak a minimálbér-emelésből befolyó állami bevételek, egy egyébként erősen túladóztatott körből - állapítják meg a tanulmányban.
