Munkavédelmi ellenőrzéseket tartott a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya az év eddigi legmelegebb periódusában, azaz július 4 és 8 között, amikor több hőmérsékleti rekord is megdőlt, Budakalászon például 39,3 fokig kúsztak a hőmérők.
- Határozatok száma: 78 db
- Ezen belüli intézkedések száma: 124 db
2. Felfüggesztő határozatok
- Határozatok száma: 11 db
- Felfüggesztett tevékenységek száma: 12 db
- Érintett munkavállalók száma: 37 fő
3. Foglalkoztatástól eltiltó határozatok
- Határozatok száma: 3 db
- Eltiltott munkavállalók száma: 31 fő
4. Figyelemfelhívások
- Figyelemfelhívások száma: 8 db
Az ilyen hőség állandó napsugárzással és fizikai munkával párosulva jelentős közérzet- és teljesítőképességromlás mellett leggyakrabban ájulást, napszúrást, hőpangást, hőkimerülést, hőgutát okozhat, de a meleg miatt könnyebben alakulnak ki balesetveszélyes helyzetek is.
Ennek megfelelően az ellenőrzéseket is olyan cégeknél végezték, amelyek épület-, út-, közműépítést, mezőgazdasági tevékenységet (pl. zöldség-, gyümölcsszedés, állattenyésztés), csatorna karbantartást, zöldterület-kezelést (pl. parkok, kertek telepítése, gondozása és fenntartása) vagy őrző-védő tevékenységet végeztek. Természetesen a zárt téri munkahelyek sem maradhattak ki, így az ellenőrzésekbe bevonták pékségeket, konyhaüzemeket, vendéglátóhelyeket, vagy éppen a raktározó cégeket is.
A hatóság végül az ellenőrzött 304 vállalkozás 26,64 százalékánál, azaz 81 cégnél talált valami szabálytalanságot. A dolgozóknál hasonló arányokat láthatunk, hiszen 4205 munkavállaló 25,56 százaléka, 1075 személy volt érintett a szabálytalanságokkal.
Bár az, hogy minden negyedik cégnél találtak valami szabálytalanságot elsőre rossz aránynak tűnhet, nem árt tudni, hogy a munkavédelmi ellenőrzéseknél ennél jóval rosszabb arányok születne. Az idei első negyedévben például az ellenőrzött cégek több mint 80 százaléka bukott meg a hatósági vizsgálatokon - ez az arány pedig alapvetően nem változott az elmúlt időszakban.
Javuló helyzet
Ezek után nem meglepő, hogy a hatóság szerint a cégek egyre inkább felkészülnek a kánikulára, így pedig egyre ritkább, hogy nem teljesítik a törvényi kötelességeiket. Hibák természetesen vannak még, a leggyakoribb mulasztás, hogy bár ital volt a dolgozók számára, ám ivópohár már nem. Igaz, sok helyen, például az építőiparban egyéni fogyasztásra, palackozott ivóvizet adtak a dolgozóknak. Ezzel szemben a gépiparban előfordult olyan eset is, hogy a palackozott ivóvizet veszélyes anyagokat tartalmazó edények közvetlen közelében tárolták...
Ivóvíz, vagy egyéb hűsítő folyadék egyébként szinte minden helyen volt - csak 5 esetben nem találtak ilyet az ellenőrök -, ám többször nem hűtötték ezeket, ami természetesen szabálytalanságnak minősül. Ez egyébként főképp az olyan szabadtéri munkahelyeket jellemző, ahol nincs vezetékes ivóvízellátás: ilyen lehet a mezőgazdasági munka, a fűnyírás, vagy éppen a parkgondozás. Volt olyan eset is, amikor a munkaterületektől több száz méterre volt csak ivóvíz, a távot pedig saját kerékpárjaikkal tették meg a dolgozók.
Jó hír, hogy a megfelelő mennyiségű pihenőidőt az esetek túlnyomó többségében megadták a cégek, sokan pedig átszervezéssel kerülték el, hogy a legnagyobb hőségben is dolgozni kelljen: a közmunka programok keretében például nem reggel 8-kor, hanem 6-kor kezdődött a munka, amelyet így már be tudtak fejezni a délutáni hőség előtt. Más cég pedig úgy intézkedett, hogy a fűnyírást a hőhatás szempontjából kritikus időszakban - 11-15 óra között - árnyékos munkaterületen, a fák alatt végezték a dolgozók. Előfordult sajnos negatív példa is: egy fagylaltozóban 9 hűtő üzemelt, így a hőmérséklet elérte a 40 fokot is a kis alapterületen, ám a cégvezető egyáltalán nem biztosított pihenőidőt a dolgozóknak.
A hatóság az összefoglalójában megjegyzi, hogy bár egyre több munkahelyen biztosítanak olyan pihenő konténert, amely légkondicionáló berendezéssel is rendelkezik, de még mindig előfordul, hogy a munkavállalók nem tudják a pihenőidőt árnyékos, illetve a környezethez képest hűvösebb körülmények között eltölteni.
