Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
A Budapest Bank (BB) tapasztalatai szerint a gazdasági válságban érintett exportőr kis- és középvállalatok (kkv) meg tudták őrizni vevőiket, valamint külpiacaikat, bár a válság hatására megrendeléseik állománya jelentősen csökkent. 2010-ben mind a nemzetközi piacok (elsősorban Németország), mind Magyarország ipari termelése (utóbbi kisebb mértékben) növekedett és a válságból kilábalás jeleit mutatja.
A hazai gazdaság növekedésének első jelei az exportáló cégek esetében mutatkoznak. A forint jelenlegi gyenge árfolyama egyértelműen kedvezőbb nekik, azonban ezen vállalatok nagy része importtal is foglalkozik, ami csökkenti ennek pozitív hatását. A BB szerint a pozitív jelek ellenére az exportőr cégek - hasonlóan a többi magyar kkv-hoz - likviditás szűkében vannak, ami gátolhatja az exportpiacokra való belépést, az esetlegesen megnövekedett megrendelések finanszírozását.
Több bank is a külpiac által vezéreltnek tartja a mostani növekedést. Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója elmondta: gyorsabban lábalnak ki a válságból azok a cégek, amelyek árbevételének jelentős hányada (minimum 25 százaléka) exportból származik. Nem szabad azonban elfelejteni - tette hozzá -, hogy ez többek között annak köszönhető, hogy például a németországi felvevőpiac is megélénkült.
Több cég nagyon kedvezően ki tudta használni a forint gyengülését, mindazonáltal elmondható, hogy a cégeknek általában csak rövid távon sikerült extra bevétel realizálniuk. Az Erste Bank is azt tapasztalja, hogy az exportőr cégeknek nem tervezett többletbevételt hozott a gyenge forint. Az árfolyamnál azonban itt is jelentősebb hatásúnak tartják a célországok gazdasági teljesítményét.
Az OTP szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy a régiós országok exportteljesítménye hasonlóan alakult a válságot megelőző időszakban attól függetlenül, hogy a helyi fizetőeszköz stabil volt (Magyarország esetében) vagy felértékelődő pályán haladt (Szlovákia, Csehország). A felértékelődő helyi fizetőeszköz ugyanis a régiós versenytársak esetében alacsonyabb inflációt, valamint lassúbb nominális béremelkedést okozott, vagyis a felértékelődés miatt csökkenő exportbevételeket a költségek lassúbb ütemű emelkedése kísérte.
Bencsik Judit, a Citibank kkv termékmenedzsere azt emelte ki, hogy exportkitettséggel rendelkező ügyfeleik többsége körültekintő stratégiával tudta túlélni a válság hónapjait. Mint hozzátette: az exportőrök számára a forint gyengülése is rejthet veszélyt, ha rendelkeznek megkötött fedezeti ügylettel és ezek nagysága meghaladja a ténylegesen befolyó exportvolument.
Az UniCredit Bank tapasztalatai is igazolják, hogy a gazdasági válság hatására az exportáló cégek is megérezték a kereslet és ennek nyomán az exportárbevétel csökkenését. A fordulatra - állították - az ad reményt ebben az ügyfélkörben, hogy az újra beinduló GDP-növekedés az export növekedésének köszönhető. Mert bár a belső fogyasztás Magyarországon várhatóan továbbra is stagnálni fog, az Európában és a világ többi országában beinduló gazdasági növekedésből a magyar export részesedni tud.
