Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
A termelés területén azonban messze elmaradtunk nemcsak az Európai Unió tagországaitól, hanem a régiós társaktól és saját lehetőségeinktől is – mondta lapunknak Kovács Attila, az EMB ügyvezetője, hozzátéve: a továbblépés nemcsak a gazdasági szereplőkön múlik, komoly szerepet játszanak a szabályozási környezet és a támogatási rendszerek is.
A rendelkezésre álló 2007-es európai adatok szerint hazánk csak Lengyelországot előzte meg az ezer lakosra jutó biogáztermelésben, Csehországban közel négyszeres értéket mutatott ez az adat, az uniós átlag pedig a magyar szám hatszorosa.
Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) állattartó telepek trágyakezelő rendszerének korszerűsítését támogató programja hatására 2008 és 2011 között több mint harminc projekt jöhet létre, átlagosan 500 kilowatt, összesen 12-15 megawattos összkapacitással.
Az ügyvezető szerint az igazi problémát a kötelező átvételi átlagárak jelentik, amelyek például a cseh, német vagy horvát 14-16 eurós megawattonkénti szinttel szemben Magyarországon 10 euró közelében alakulnak. A kilowattóránként 2010-ben mintegy 29 forintos átlagár nem teszi lehetővé a beruházások vissza nem térítendő támogatás nélküli megvalósítását. Emellett hiányzik az energetikai kormányzat valós elkötelezettsége a megújuló energiatermelés mellett, a döntéseket az unió minimumkövetelményei határolják be – fogalmazott Kovács.
Tavaly a megújuló forrásból nyert villamos energia 24,25 milliárd, a földgázalapú termelés pedig 55,57 milliárd forint kát-támogatásban részesült, így az összes, közel 80 milliárd forintos kifizetés 30,4 százalékát kapták megújuló alapon termelő üzemek – derül ki az energiahivatal adataiból.
