Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Tesco állásfoglalásában azt ecseteli, hogy 22 ezer főt foglalkoztat, évente 2000 új munkahelyet teremt és a szezonális időszakokban (karácsony) 800 munkavállalót vesz fel - ezek közül 600-an még mindig a cégnél dolgoznak. Arra azonban a közlemény nem tér ki, hogy az eltérő munkabérezés ténykérdés-e. Minden esetre az anomália miatt a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSSZ) a munkaügyi bírósághoz fordul.
Kérdés azonban, hogy az üggyel foglalkozik-e a bíróság, ugyanis ténykérdés, hogy Magyarországon és a piacgazdaságot "építő" államokban régiónként eltérő bérezést alkalmaznak a vállalkozások azonos munkakörökben is. Nem csak a Tesco, az összes kereskedelmi lánc alkalmazza a béreltérést, például a szabad munkaerő áramlás, az egyes régiókban mutatkozó eltérő munkaerő piaci folyamatok, és számtalan külső hatás miatt is.
Ráadásul ez nem csak a kereskedelmi láncokra igaz, hanem az összes többi munkáltatóra. Nem véletlen, hogy a KSH által mért és hozzáférhető adatok szerint az egyes magyar régiókban eltérő az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete. Például 2009 utolsó negyedévében egy közép-magyarországi nettó átlagkereset 144 ezer forint volt, míg egy észak-magyarországi 107 ezer. Szinte magától értetődő, hogy Budapesten a legmagasabb a havi nettó itt 151,9 ezer forint, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben valamivel 100 ezer forint alatti a kereset.
A KDFSZ szerint komoly probléma, hogy ugyanazon munka elvégzésénél is eltérő a bérezés. Nyilvánvaló azonban, hogy az egyes régiókban eltérő a profitráta is (és itt most nem veszteségről van szó). A kereskedők, vagy más termelő cégek természetesen a megszerezhető profithoz igazítják (jó esetben) az ajánlott jövedelmüket. (Más termelő cégek egész egyszerűen a munkaerőpiaci kereslethez igazodnak és akkor is jóval kevesebbet kínálnak a munkáért, ha profitjuk az egekbe szökik.) Visszatérve a pénztáros abszurd helyzetéhez: valóban ugyanannyit dolgozik egy észak-magyarországi pénztáros mint egy budapesti? Valóban ugyanannyi terméket lök át a vonalkód leolvasón? Aligha.
Az, hogy megint a Tesco keveredett ilyen botrányba, a cég utóbbi időben megváltozott kommunikációs stratégiáját jellemzi, illetve a piaci hírek szerint nemrég a kereskedelmi mogulnál megindult rendcsinálás állhat a háttérben, ami sokaknak - például az állásukat elvesztőknek - nem tetszik. Mindemellett a Tesco neve alkalmas egy-egy ügy felfuttatásához, vagy épp egy szakszervezet nevének bevezetéséhez.
