Ez egyfelől a növekvő munkanélküliséggel, másfelől a háztartások energiaköltségeinek (főként a hideg tél miatti) növekedésével magyarázható.
Ezzel párosul a fogyasztási szokások átalakulása, a takarékosabb háztartás: mindent összevetve így az üzletekben a fogyasztói árakat elsősorban a keresletcsökkenés határozza meg. Az üzemanyagköltségek növekedése nyilvánvalóan megjelenik majd az árakban - tette hozzá Vámos -, de hogy hány százalékban, azt még a gyártók sem látják.
A december katasztrofális volt, a márkás termékek forgalma alig 1 százalékkal nőtt; az inflációs hatással számolva ez számottevő csökkenést jelent, ami kisebb pánikhangulatot keltett, így 2010-ben a gyártók a vásárlók megtartására fokuszálnak. Az ipar részéről nyilvánvalóan lesz némi áremelés, de a 2010-es szerződések jelentős része még lóg a levegőben, az árakról a hetekben is tárgyalnak.
A nagyobb volument generáló termékeknél vélhetően az üzemanyagár-robbanás is csak minimálisan lesz érzékelhető, ugyanis a logisztikában tovább lehet "játszani". A kamionokba több kerülhet a nagyobb hasznot hajtó termékekből (ezeken a darabra vetített szállítmányozási költség a magasabb ár miatt arányosan kisebb), simítva ezzel a költségnövekedést, másképp fogalmazva: az olcsóbb termékek árába "kéredzkedő" benzinárat elviszi a drágább.
Ugyancsak kérdéses, hogyan alakulnak majd a beszállítói szerződések. Az új termékpálya-szabályozás mesterséges korlátot emel a belföldi termékek árleszorításának, ami nem feltétlenül kedvez a gyártóknak. (Ha túl sok időt vesz igénybe a szerződéskötés az árkalkulációk miatt, és a kereskedő nem lát további lefelé vezető utat, akkor előnyben részesíti az olcsóbb és gyorsan leköthető importot, még abban az esetben is, ha, hosszabb távon - és nem feltétlenül árban - a magyar termék belistázása előnyösebb.)
A forint jelenlegi mozgása is kedvez az importnak, vagyis a gyártók szerint nekik most nagyon óvatosan kell elővezetniük költségnövekedéseik beépítését.
Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője sem lát túl sok lehetőséget a költségek áthárítására. A piacon hidegháborús hangulat alakult ki, a fogyasztás csökkenése miatt nemhogy nem könnyű, egyes termékkategóriákban egyenesen képtelenség érvényesíteni a költségek növekedését. Fodor szerint ez nem új keletű és még csak nem is a válsághoz köthető. A piac azóta ilyen, hogy a kormányzat kétszer, összesen 10 százalékkal emelte az áfát.
