Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az új rendelet értelmében a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez.
A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek úgynevezett hitelezhetőségi limitje. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg.
A bankok többsége azt állítja, hogy az új szabályok a jelenlegi gyakorlatukhoz képest nem igazán hoznak jelentős változást.
A hitelközvetítők azonban másként látják ezt a helyzetet. Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója érzékelhetően aggódik, hogy a hitelfedezetiarány-szabályozás mekkora teret is ad majd az új hiteleknek, illetve milyen feltételekkel lesz lehetséges egyáltalán átvinni egyik banktól a másikhoz a kölcsönöket.
Más közvetítők szerint eddig biztosan lehetett a szabályozásban előírtnál kedvezőbb feltételeket találni a piacon (persze az ilyeneket biztosító hitelintézetek óvakodtak attól, hogy válaszoljanak a várható változásokat firtató kérdésünkre). A már most is alaposan megtépázott népszerűségű svájcifrank-alapú hiteleket a 45 százalékban előírt hitelmaximum biztosan végleg visszaszoríthatja.
Az állomány lemorzsolódása viszont lassú lesz, hiszen a jegybanki adatok szerint a svájcifrank-alapú kölcsönök mintegy 97 százaléka öt éven túli lejáratú. A legnagyobb bankok között azonban mára szinte egy sem akad, ahol az alpesi devizát ajánlanák. Módosítás azonban így is elképzelhető.
Az eddigi rendszert át kell alakítani - ismerték el az Ersténél, ahol azt is kiemelték, hogy a szabályozás csak március végétől hatályos. Mint hozzátették: addig természetesen minden szükséges lépést megtesznek a jogszabály szellemében. Az MKB - nyomatékosították a hitelintézetnél - eddig is kimondottan prudens hitelezési gyakorlatot folytatott, aminek részeként az átlagosnál nagyobb szigorral járt el, eltérő limiteket alkalmazva a különböző típusú ügyletekre. Itt is elmondták viszont, hogy - a többi piaci szereplőhöz hasonlóan - felülvizsgálják hitelezési feltételeik rendszerét a szabályozói környezet megújult elvárásainak megfelelően.
A Budapest Banknál (BB) is arról tájékoztatták lapunkat, hogy hitelezési normáik korábban is szigorúak voltak, így a mostani változtatások itt kevésbé vetik majd vissza a lakossági hitelvolumeneket. Mint megtudtuk, a BB-nél mindig jövedelemigazoláshoz kötötték a jelzálog-hitelezést, euróalapú deviza-jelzáloghitelek esetén eddig is 60 százalékos volt az LTV (Loan To Value) szint. Az új szabály értelmében pedig az ingatlan értékéhez viszonyított hitelarány 75 százalékra emelkedhet.
Némi változás azonban a BB-nél is bekövetkezik, hiszen a devizaalapú személyi kölcsönök esetén bizonyos konstrukcióknál a jogszabály szigorúbb kereteket határoz meg a korábbi gyakorlatuknál. A devizaalapú konstrukciók marginális szerepét tekintve azonban a banknál jelentős negatív hatást nem valószínűsítenek.
A körültekintő lakossági hitelezésről szóló rendelet biztosít a bankok számára felkészülési időszakot, amelyen belül az OTP is maradéktalanul eleget tesz az előírásoknak - tudatták a legnagyobb magyar banknál. A 2008-ban megnövekedett devizakockázatok, valamint a reálgazdasági tendenciák miatt - a versenytársakhoz hasonlóan - az OTP is szigorította hitelezési feltételeit. Mint elmondták: az akkor kialakított kondíciókhoz képest a most bevezetett határértékek nem jelentenek érdemleges szigorítást, sem a forint- sem az euróalapú hitelek esetében.
A jelenlegi szabványos feltételrendszerben forintalapú lakásvásárlási hitel esetén jövedelemigazolással Budapesten és a vidéki nagyvárosokban érhető el a legmagasabb hitelösszeg az ingatlan forgalmi értékéhez viszonyítva; ez a legkedvezőbb kondíció is összhangban van a kormányrendeletben foglalt, e kategóriára vonatkozó limittel.
