Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A fő számokat ismertetve a jegybank elnöke elmondta: tavaly 5,5 milliárd forint veszteséget produkált a jegybank. Ez főként azoknak a tételeknek volt köszönhető, amelyek felett az MNB-nek nincs kontrollja, illetve amelyek esetében a jegybanki döntéseknél nem szempont, hogy miként hat a gazdálkodásra. (A magas kamat például magasabb költséggel is jár a kéthetes kötvények esetében.)
A működési költségeket viszont tudja és akarja is kontrollálni a jegybank - húzta alá Simor.
Ezek egy év alatt 2,3 százalékkal 14,9 milliárd forintra emelkedtek, ami a 6,1 százalékos inflációt figyelembe véve reálértéken csökkenést jelent. E költségek 2001-óta egyharmaddal, ezen belül az új menedzsment 2007-es hivatalba lépése óta 12 százalékkal csökkentek.
A személyi költségek tavaly nem nőttek, az informatikai és üzemeltetési költségek viszont több mint 10 százalékkal emelkedtek. Utóbbi tételt alapvetően az húzta fel, hogy tavaly júniusban átadták a 11 milliárd forintos beruházással felépített logisztikai központot, ahová a pénzverde is került. Az ehhez tartozó üzemeltetési többletköltség évi nettó 220 millió forint, az MNB összes működési költségének 1,5 százaléka.
Az egyéb költségek terén jelentős csökkenést tud felmutatni a jegybank: reprezentációra kb. 50, újságok, szakkönyvek vásárlására és kommunikációra 30, közgazdasági tanácsadásra és adatvásárlásra 26, konferenciákra pedig 23 százalékkal költött kevesebbet a 2007-esnél.
A jegybankelnök a korábban közölteket megismételve kijelentette: az MNB-nél az idén nincs általános béremelés, csak az előléptetettek kapnak magasabb fizetést, ez átlagosan 1,5 százalékos többletet jelent. Jutalmat kizárólag az előirányzott célok teljesítése függvényében adnak - tette hozzá Simor.
A jegybank a következő két évben is folytatni akarja a működési költségek csökkentését, az ehhez szükséges intézkedések érintik a létszámot - ez két év alatt 90 fős azaz 14 százalékos mínuszt jelent -, a kompenzációs rendszert és a beruházásokat is.
A jegybank saját tulajdonú, jelenleg 24 autóból álló gépkocsiparkját bővítik, de mégis spórolnak, 1,5 millió forintot. Azon szervezetiegység-vezetőknek, akiknek nincs szolgálati autójuk, 2010-től lesz, ám a kocsik használati idejét négyről öt évre emelik, a gépkocsi-költségtérítés pedig megszűnik.
A bankjegy- és érmegyártás ráfordítása a 2007-es 8,8 milliárd forintról tavaly 6,6 milliárdra csökkent. Ekkora megtakarítás a következő években nem lesz, hiszen a csökkenés jórészt az egy- és kétforintosok kivonásának volt köszönhető, de kismértékben az is segített, hogy a pénzverde néhány hónapig zárva volt a költözés miatt.
Jól teljesített az MNB-hez tartozó Pénzjegynyomda Zrt. és a Magyar Pénzverő Zrt.. Előbbi adózás előtt 1,3 milliárd, az egyszeri tételeket nem számítva mintegy egymilliárd forint nyereséget ért el, ami az egy évvel korábbit és a tervezettet is meghaladta. A növekmény - hangsúlyozta Simor - nem az MNB-nek eladott bankjegyekből származik, hanem piaci tevékenységből.
A Pénzverő adózás előtt 324 millió forintot hozott, ennek nagy része kereskedelmi árbevétel, azaz az emlékérme-forgalmazásból, illetve az MNB-től átvett elfekvő érmekészlet értékesítéséből adódott.
Mindkét MNB-leány nyereségének túlnyomó részét osztalékként kifizette a jegybanknak - mondta Simor.
