Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Noha az Európai Bizottság áldására még várni kell, a parlament tegnap, utolsó tavaszi ülésnapján elfogadta a mozgóképről szóló törvény módosítását, amellyel 2013 végéig fenntartható lesz a magyar filmtámogatási rendszer. Ezentúl csak a jogszabályban meghatározott kulturális követelményeknek megfelelő alkotások kaphatnak közvetlen és közvetett - azaz adókedvezmény formájában nyújtott - állami támogatást.
Az új támogatási programot várhatóan Brüsszel is jóváhagyja júliusban, bár elvileg még van lehetősége az ellenvetésre - fogalmazott lapunknak az egyéves egyeztetés után óvatos Sámuel Balázs, az Oktatási és Kulturális Minisztérium művészeti főosztályvezető-helyettese. A törvénymódosítás a jóváhagyást követő 15. napon lép hatályba, vagyis előreláthatóan július végén, augusztus elején. Az elfogadást valószínűsíti, hogy az új programban szereplő pontrendszer - amelynek alapján a filmek kulturális tartalmát értékelik - már több európai országban, például Nagy-Britanniában és Németországban is működik. (Az EU elvárja a tagországoktól, hogy állami támogatásaik kulturális célokat szolgáljanak.)
Ne csak mozogjon, kuturáljon
A jogszabály-módosítást sürgősséggel tárgyalta a parlament, mert nincs jóváhagyott filmtámogatási programja Magyarországnak: az előző 2007. december végén járt le, az új elfogadásáig pedig nem folyósíthatók az állami támogatások. Ha a parlament megvárta volna az uniós áldást, akkor a filmtörvény módosítását csak az őszi ülésszak elején tárgyalhatta volna, vagyis a hatályba lépés is őszre csúszott volna. (A módosítás életbe lépése után az összes 2007. december 31-e utáni támogatási ügyben alkalmazni kell az új szabályokat, így az adózók is igénybe vehetik az adókedvezményeket.) A módosítás a szakma számára is elfogadható, és megőrzi a 2004-es filmtörvény vívmányait - tette hozzá Sámuel Balázs.
A kulturális kritérium bevezetése számítások szerint 15-20 százalékos csökkenést hoz majd a filmgyártáshoz kapcsolódó adókedvezmények érvényesítésében. Ez a központi költségvetésnek évi 250-350 millió forintos (2010-től 400-450 milliós) megtakarítást eredményez, ám nagyságrendileg ugyanakkora bevételkiesést is jelent a gyártáshoz kapcsolódó egyéb bevételek (adók, járulékok) elmaradása miatt.
Törvény nélkül film sincsen
A támogatási program nélkül eltelt csaknem fél évben az új filmtervek érezhetően megtorpantak, ugyanakkor az előrelátó alkotók tavaly év végén már nyilvántartásba vetették (az akkori szabályok szerint) a gyártani tervezett produkcióikat - mondta a Napinak Taba Miklós, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatóságának vezetője. Most hasonló kivárás tapasztalható, mint volt a filmtörvény megalkotása után, amikor a filmesek még ismerkedtek a magyar rendszerrel. A filmes infrastruktúra kiépülésével azonban megindult a fellendülés, amely az idén is folytatódhat, ha elkezdődnek a 2007-ben regisztrált filmek forgatásai.
Taba Miklós szerint nagyszabású, igényes produkciók várhatók amerikai és európai gyártóktól egyaránt, de konkrétumokat a Filmiroda még nem közölhet. Tavaly rekordszámú, 381 filmet vett nyilvántartásba a szervezet, ez 118-cal több az előző évinél. Ezek gyártására 57,4 milliárd forintot szánnak készítőik, ebből ténylegesen 28,2 milliárdot költhettek el tavaly - ez a Filmiroda által kiadott 5,6 milliárd forint összértékű adóigazolások alapján becsülhető meg -, a fennmaradó csaknem ugyanekkora összeget az idén fordíthatnák gyártásra az alkotók. A tavalyi költés is rekord volt, 12 milliárddal haladta meg a 2006-ost.
A külföldiek is elmaradtak
A Napi által megkérdezett producerek szerint is kisebb volt a külföldi érdeklődés a magyarországi forgatási lehetőségek iránt az elmúlt fél évben, mint tavaly, de nem elsősorban a szabályozási hiányosság miatt. Nagyobb súllyal esett a latba az alacsony dollárárfolyam, a magas üzemanyagárak, a hollywoodi sztrájkok, valamint a filmgyártás ciklikussága is. A korábban több jelentős nemzetközi produkcióban részt vevő Eurofilm Stúdió Kft. számára sem hozott még az idei év kiemelkedő megbízást - tudta meg lapunk Miskolczi Péter producertől, a cég ügyvezetőjétől -, magyar filmek mellett a Budapest című brazil-portugál-magyar koprodukcióban készülő, 2,25 millió euró költségvetésű film forgatásában vettek részt február-márciusban.
A kilátások azonban jobbak: nagyobb büdzséjű, megrendelésre és koprodukcióban készülő amerikai, európai filmjeik vannak jelenleg tárgyalás vagy előkészítés alatt, ezek forgatása 2009-ben indulhat. Miskolczi Péter szerint az állami támogatás feltételéül szabott kulturális kritériumokat minden eddig forgatott filmjük teljesíteni tudta volna, és ez a jövőben sem okozhat problémát.
Jancsó újra forgat
Könnyen teljesítheti a követelményeket a deklaráltan az európai közepes, valamint magyar alkotásoknak infrastruktúrát és szakembereket biztosító Mafilm Zrt. is. A Magyar Mozgókép Közalapítvány tulajdonában lévő társaság számára is jelentős visszaesést hozott 2008 első féléve, csak egy lekötött külföldi produkciójuk van: a BBC számára készített Robin Hood-sorozat harmadik évadja, amelyet jelenleg forgatnak a fóti stúdióban.
Az év második fele több munkát ígér európai televíziós és magyar filmekből egyaránt - mondta a Napinak Tolmár Tamás, a Mafilm vezérigazgatója. Elkezdődik például Jancsó Miklós Mátyás királyról és Mészáros Márta Kéthly Annáról tervezett filmjének forgatása. A Mafilm számára a legfontosabb idei feladat a tavaly júliusban leégett Huszárik műterem helyén egy új, kétezer négyzetméteres stúdió felépítése. A félmilliárdos beruházás még a nyáron elkezdődik, és az év végén már produkciókat is fogadhat az új műterem - tette hozzá Tolmár Tamás.
Őszre kész lesz Etyekwood kétharmada
Korábbi hírekkel ellentétben nem állt le a kimondottan a hollywoodi szuperprodukciók kiszolgálására létrehozott etyeki Korda filmstúdió építése. Igaz, az Andy Vajna és Demján Sándor érdekeltségébe tartozó stúdiókomplexumban új fejlesztésbe nem kezdtek az elmúlt fél évben, de a megkezdetteket befejezik, ősszel a 91 millió eurós beruházás kétharmada elkészül. Még júniusban megnyílik az ötödik, 2,4 ezer négyzetméteres műterem, a vizes jelenetek készítésére alkalmas hatodik stúdió pedig szeptemberben lehet kész.
A Korda első produkciója az amerikai Universal Pictures 72 millió dolláros büdzséjű Hellboy 2 filmje volt, ennek novemberi befejezése óta csak kisebb filmeket és reklámokat forgattak Etyeken. (A korábbi tervek szerint év elején kezdődött volna a Terminátor negyedik részének forgatása, de végül Új-Mexikót választották a kedvezőbb adókedvezmény-rendszer, a kisebb földrajzi távolság, főleg pedig a sztorinak megfelelő sivatagi és tengeri helyszínek miatt.)
A Korda ugyanakkor nyitni próbál a magyar produkciók felé, kedvezményes áron kínálva szolgáltatásait - ott kezdődött el a Megafilm Kft. gyártásában Goda Krisztina harmadik játékfilmjének, a több mint félmilliárd forint költségvetésű Kaméleonnak a forgatása. Az ez alkalomból rendezett sajtónapon Krisán László, a Korda Filmstúdió Zrt. vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy szerinte az új kulturális követelményrendszer a Magyarországon forgatott milliárdos produkciók számára is teljesíthető lesz. Sajtóhírek szerint a Kordába is hamarosan visszatérhet a Universal, amelynek hollywoodi stúdiója nemrég szenvedett jelentős tűzkárt.
