Befektetési célpont az ingatlanalap?

A bérnövekedésnek és a magánnyugdíjpénztárba befizethető nyugdíjjárulék 6-ról 8 százalékra emelésének köszönhetően az éves tagdíjbevétel 30 százalékos emelkedésével számolnak a nyugdíjpénztárak. A növekedés azonban ennél sokkal dinamikusabb is lehet, ha a pénztárak taglétszáma is megugrik. Ezt elősegítheti, hogy a pályakezdők ismét kötelezően magánpénztári tagok lesznek, a harminc év alattiaknak pedig várhatóan lehetőségük lesz visszalépni a magánpénztárakba.
A pénztárak által kezelt vagyon tömege a tagdíjbevételek dinamikus növekedésének köszönhetően várhatóan valóban szépen bővül majd, ennek mértéke azonban további tényezők (például a nyugdíjjárulék-fizetési plafonnak az átlagbér kétszereséről két és félszeresére növelése) is befolyásolják – hívta fel a figyelmet Farkas Szilvia, a Credit Suisse Life (a nevet váltott Winterthur) munkatársa. A jövedelmek emelkedése természetesen eltérően érinti a különböző pénztárakat aszerint, hogy tagságuk melyik szektorban dolgozik. A versenyszférában is sok olyan terület van még, ahol a dolgozók nagy része nem éri el a nyugdíjjárulék-befizetési plafont, így befizetéseik a béremelésekkel együtt növekednek.
Lehoczky László, az MKB Nyugdíjpénztárának igazgatója úgy véli, a kezelt vagyon növekedése az előzetes várakozásokkal ellentétben nem gyakorol majd jelentős keresletélénkítő hatást a részvénypiacra. Az eszközosztályok közötti vagyonmegosztás a pénztárak által meghirdetett konzervatív befektetési politikához igazodva inkább a kockázatosabb eszközosztályok arányának szinten maradását vagy akár csökkenését eredményezheti. A vagyon túlnyomó többsége az államkötvény piacra áramolhat. A 194 ezer ügyfél 25 milliárd forint vagyonát kezelő CSFB barátkozik az alternatív eszközosztályokkal is. A Credit Suisse biztosítótársasága már befektetett ingatlanalapba és ennek tapasztalatait felhasználva a nyugdíjalap is fontolóra veszi az ingatlanalapokat mint befektetési célpontot – tudtuk meg.
A Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár tagdíjbevétele mintegy 18-20 százalékkal növekedhet – mondta a NAPI Gazdaságnak Bodor György ügyvezető igazgató. A bővülés azért kisebb, mint 30 százalék, mert a 15 ezer pénztártag közül 6 ezer fő a Honvédelmi Minisztérium (HM) állományában van. A HM azonban ezen tagok után eddig sem 6, hanem azt a törvényi lehetőségeknek megfelelően kiegészítve további 4 százalékkal összesen 10 százalékot fizetett be. Így ezen tagok után nem jelenik meg az emelkedés, a HM oldalán érzékelhető a változás annyiban, hogy a díjátvállalás mértéke csökken. A Honvéd pénztár további 9 ezer tagja – a pénztár állományának 60 százaléka – esetében azonban 33 százalékkal (6-ról 8 százalékra) növekedik a díjbevétel, ami az egész díjbevételre vetítve átlagosan mintegy húsz százalékos emelkedést generál.
A tavalyi eredmények alapján a Honvéd az első három legjobb hozamot produkáló pénztár között volt. Bodor lapunk kérdésére elmondta, hogy a befektetési irányok nem változnak, így marad a konzervatív invesztíciós politika. A magánnyugdíjpénztárnál az instrumentumok nagy többsége államilag garantált papírokban van, s csak néhány százalékra tehető a részvények aránya. Az önkéntes pénztár esetében azonban a hasonló nagyságú részvénypaketten túl hat-hét százalékra tehető az ingatlanokba fektetett összeg, a többi állampapírban van.
Többen vélik egyébként úgy, a folytatódó piaci koncentráció és a verseny miatt a jó hozamot és szolgáltatást nyújtó pénztárak más pénztárak tagjainak átlépésével is számolhatnak. Ebbe a körbe sorolja magát az MKB Nyugdíjpénztár, amely – mint Mezei Katalin főkönyvelő hangsúlyozta – a pénztárak átlagát felülmúló, a fedezeti tartalékra számítva 9,07 százalékos nettó éves hozamrátát produkált tavaly. Az MKB Nyugdíjpénztár egyébként jelenleg 20 ezer fős tagsággal rendelkezik.