Az elmúlt évtizedben fokozatosan, az utóbbi öt évben pedig – a koronavírus-járványnak is köszönhetően – már látványosan átalakult a magyarok fizetési szokásrendszere. A digitális megoldások térnyerése ma már nem csupán trend, hanem sokkal inkább szükségszerűség. A jegybank fizetési rendszerről szóló jelentése is azt mutatja, hogy a hazai gazdaság egyre inkább a bankkártyákra, mobiltárcákra és innovatív megoldásokra, például a qvik-rendszerre épül. Ugyanakkor a készpénzhasználat még mindig számottevő, de a jövő – úgy tűnik – már a zsebünkben van, egy QR-kóddal vagy egy koppintással.

A számok önmagukért beszélnek: 2024-ben a Magyarországon végrehajtott összes fizetési művelet 42 százaléka elektronikus úton történt, ez egy év alatt egyébként 4 százalékpontos növekedést jelent. Összehasonlításképp, ez az arány 2010-ben még alig 10 százalék volt.

  • A fizikai bolti vásárlásoknál az elektronikus fizetések aránya elérte a 43 százalékot, az online kereskedelemben 71 százalékot, a számlafizetéseknél pedig 79 százalékot.
  • Eközben az átutalások darabszáma 6,4 százalékkal bővült – különösen a vállalati szektorban, ahol szinte kizárólag elektronikus úton történnek a fizetések. Ezzel szemben a lakosság körében még mindig erősen tartja magát a készpénz, főként a személyes tranzakciókban.

Az alappillér változatlan

A legelterjedtebb elektronikus fizetési eszköz továbbra is a bankkártya. 2024-ben közel 2 milliárd tranzakciót hajtottak végre kártyával, ami 10 százalékos emelkedést az előző évhez viszonyítva. A hazai banki infrastruktúra is dinamikusan fejlődik: az online kártyaelfogadó helyek száma 18 százalékkal, a POS-terminálok száma pedig 4 százalékkal emelkedett.

Utóbbiakban persze nagy szerepe van annak is, hogy a vállalkozások a kötelező elektronikus fizetési lehetőség biztosítása miatt rá vannak kényszerítve arra, hogy elfogadják a bankkártyát. Az is opció persze, hogy azonnali átutalási lehetőséget biztosítanak – ugyanakkor a POS-terminál darabszámnövekedése arra enged következtetni, hogy a cégek inkább beszerzik a készüléket, és biztosítják a legnépszerűbb elektronikus fizetési megoldást.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024-ben a­ hazai­ pénzforgalmi­ szolgáltatók­ által­ kibocsátott­ kártyák­ száma­ 2­ százalékkal­ növekedett.­

Kapcsolódó

Érdekes, hogy különösen­ a­ hitelkártyák­ száma­ bővült,­ éves­ alapon­ 4,6­ százalékkal.

Ez a tendencia utalhat arra, hogy a lakosság nem rendelkezik elegendő jövedelemmel ahhoz, hogy minden kiadást fedezni tudjanak. Ahogy arról például nemrég beszámoltunk, az Erténél a mobilapplikációban elérhető különféle funkciók és szolgáltatások között hamar az egyik legnépszerűbb lett a pár kattintással igényelhető EasyPay részletfizetési megoldás. A tranzakciók összértéke alapján a legtöbben az utazással/nyaralással kapcsolatos költségeknél, valamint az élelmiszer-vásárlások során veszik igénybe a szolgáltatást. Ugyanerre utal az MBH nemrég készült kutatása is, melyből kiderült, hogy a lakosság 70 százaléka egyáltalán nem tud félretenni rendszeresen.

A mobiltárca az új norma, QR-kóddal is fizetünk már

Egyre több magyar tárcáját már nem a zsebében, hanem a mobiltelefonján hordja. A bankkártyák negyedét 2024 végére már regisztrálták valamilyen mobiltárcába – mint az Apple Pay, Google Wallet vagy egyes banki alkalmazások – és a teljes kártyás vásárlások több mint 25 százaléka ilyen megoldásokon keresztül történt.

A gyors növekedés mögött a kényelem mellett a biztonság is állhat: a lakosság 61 százaléka tartja az elektronikus fizetést biztonságosabbnak a készpénznél. 80 százalékuk úgy véli, tisztában van a legfontosabb biztonsági szabályokkal, például a PIN-kód védelmével, vagy a kártyaadatok megosztásának kockázataival. Ez a 80 százalékos arány azonban önbevalláson alapul, a pénzügyi edukációban ennél sokkal rosszabbul állunk, nézzük csak meg példaként a kibertámadásokat, amelyek folyamatosan felfutóban vannak. A legfrissebb trendekről és aktuális helyzetről korábbi cikkünkben részletesen írtunk.

A mobiltárcákba történő regisztrációval a fizikai plasztik bankkártya helyett a telefonunk segítségével fizethetünk, méghozzá ugyanazokon az elfogadóhelyeken itthon és világszerte, mint ahol az érintéses bankkártyával. A technológia hasonló, NFC-kommunikáció zajlik a fizető fél és a kereskedő terminálja között – ez korábban csak a fizikai kártya lehetett, ma már azonban ilyen kommunikációra alkalmas mobilokkal is könnyen rendezhetjük a számláinkat.

Az Apple és a Google techóriások szinte teljesen lefedik a hazai bankszektor mobilfizetési megoldásait. A jegybank legfrissebb statisztikája szerint 2023-ban jelentős bővülés történt ezen a területen:

  • az Apple Pay továbbra is 100 százalékon áll, minden banknál elérhető,
  • míg a Google Pay a 60 százalék alatti arányáról 90 százalékra tudott növekedni a magyar piacon.

Apple vs. Google

Apple Pay
  • Beépített biztonsági funkciók, például Face ID, Touch ID és a tokenizáció használata.
  • A fizetésekhez nem tárolja a bankkártya-adatokat az eszközön.
  • Teljes ökoszisztéma-integráció: tökéletesen működik az Apple termékekkel, egyszerre használhatjuk az iPhone, Apple Watch, iPad és Mac eszközeinken.
  • Az Apple Walletben más jegyek (például repülőjegy) és kártyák (például hűségkártyák) is tárolhatók.
  • Minden hazai banknál elérhető.
  • Csak Apple-eszközökkel kompatibilis.
  • Az Apple-eszközök drágábbak, így a rendszer használatához nagyobb egyszeri beruházás szükséges.

Google Pay

  • Android-eszközök széles skáláján működik, beleértve a közép- és alsó kategóriás telefonokat is.
  • Csak Android operációs rendszerű eszközökkel kompatibilis.
  • A fizetésekhez nem tárolja a bankkártya-adatokat az eszközön.
  • Használható különféle márkájú okosórákkal, amelyek Android Wear-rel futnak.
  • Könnyen integrálható a Google-fiókhoz, így szinkronizálható az alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal (például a Play Áruházzal).
  • Nem szükséges gomb megnyomása a fizetéshez.
  • Nem érhető el minden hazai banknál.

Tavaly ősszel a qvik nevű fizetési megoldás is belépett a piacra, amely az azonnali fizetési rendszerre épül, és QR-kódos megoldást kínál. A lakossági ügyfeleknek teljesen ingyenes szolgáltatás alig egy év alatt átlépte az 1 millió teljesített kérelmet, és 2025 április végére már több mint 400 ezer QR-kódos tranzakció történt. Ez a fizetési megoldás egyébként a nyugati országokban már évekkel ezelőtt felfutott, és aktívan használják, ezzel bővítve a fizetési módok palettáját.

„Készpénz, mindig”

Annak ellenére, hogy a digitális fizetések aránya évről évre nő, a készpénzhasználat továbbra is erős – különösen a magánszemélyek közötti tranzakciókban, valamint a kisösszegű bolti vásárlásoknál. Az MNB hangsúlyozza, hogy további szemléletformálás szükséges mind a vásárlók, mind a kereskedők részéről. Különösen fontos, hogy a legolcsóbb elektronikus fizetési lehetőségeket ismerjék meg, és elérhetővé váljanak a legkisebb értékű fizetéseknél is.

A fizetési forgalom társadalmi költsége egyébként már néhány évvel ezelőtt is több mint 800 milliárd forintott tett ki. Ez a társadalmi költség az akkori 9,75 milliós lakosságszámmal kalkulálva fejenként valamivel több mint 85 ezer forintos költséggel kellett számolni. Ez az összeg azóta sem csökkent, pedig sokat lehetne spórolni az amúgy is foghíjas költségvetés kiadási oldalán.

A cél megvan

A jegybank célja, hogy 2030-ra az összes hazai fizetési tranzakció legalább 60 százaléka elektronikus legyen – célzott intézkedésekkel akár a kétharmados arány is elérhető. A jelentés szerint a lakosság közel 70 százaléka már most is inkább elektronikusan szeretne fizetni, és az innovatív fizetési megoldások használóinak aránya elérte a 25 százalékot.

A pénzforgalom digitalizációja nemcsak kényelmi kérdés, hanem a hatékonyság kulcsa is. Az előttünk álló években a kihívás elsősorban nem az infrastruktúra kiépítése, hanem az elfogadás és tudatosság mélyítése lesz. A digitális pénzügyek „forradalma” már elkezdődött – most az a tét, hogyan használjuk ki a benne rejlő lehetőségeket.