Szó szerint nem hangzott el ilyen formában, de láthatóan kiverte a biztosítékot a Richter gyógyszergyártónál a kormány legújabb lépése. Orbán Gábor vezérigazgató szerdai sajtótájékoztatóján tolmácsolta a cég megdöbbenését azon, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek sorolt át egy Gödöllőn létesülő, ázsiai gyógyszergyártó beruházást. Arról van szó, hogy ott létesül a szingapúri Hongene Biotech első európai üzeme, a beruházás 36 milliárd forintból készül el, amelyet a magyar kormány 7,5 milliárd forinttal támogat.

Frissítés: Utólag Joó István, a HIPA vezérigazgatója az alábbi hivatalos reakciót adta lapunknak: „Érdekes interjú jelent meg ma reggel a HVG-n Orbán Gáborral, a Richter vezérigazgatójával. A magyar gyógyszeripari óriás vezetője ebben egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a kormány a 6000 fős Richter egyik versenytársának, egy kínai gyógyszer alapanyaggyártó cégnek a beruházását támogatja Gödöllőn, amelynek köszönhetően 150 magas-hozzáadott értékű munkahely jön létre. Az is elhangzik, hogy eközben a Richtert nem segíti a kormányzat.Furcsa olvasni mindezt annak a cégnek a vezetőjétől, amely: a gyógyszeripari cégek közül messze a legtöbb támogatást kapta eddig a HIPA-tól mindösszesen 8,3 milliárd forint értékben, ahányszor eddig kért, mindig kapott is segítséget személyesen a külgazdasági és külügyminisztertől és az általa vezetett minisztériumtól az oroszországi, közép-ázsiai vagy más külső piacok tekintetében. Ez a segítségnyújtás minimum sok tízmilliárd forintban mérhető előnyt jelent. Mi a továbbiakban is stratégiai partnerként tekintünk a Richterre, és készen állunk minden segítséget megadni a vállalatnak különösen most az amerikai vámok hatásainak ellensúlyozására. Ezért kértük fel a vállalatot is arra, hogy 10 kiemelt stratégiai partnerünk egyikeként tegyen javaslatot a kormány által jelen helyzetben meghozandó intézkedésekre”.
Sajnos reális a veszély, hogy a kínai vállalat a Richtertől fog átcsábítani szakembereket, Magyarországon máshol aligha talál biotechnológiai szaktudással rendelkező kollégákat 

– mondta Orbán Gábor. Akár 150 embert is érinthet a dolog. A másik verzió, hogy Kínából hoz a gyártó cég biotechnológiai szakembereket, akkor viszont végképp érthetetlen a kormány részéről a támogatás – vélik a Richternél. 

A Hongene európai exportra fog gyártani, a Richter szakértői szerint a cég aligha tudott volna betörni az EU piacaira Kínából.

A történéseket úgy is lehet értelmezni, hogy a kormány adófizetői pénzből támogatja a magyar ipar szereplőinek külföldi konkurenseit.  

A gödöllői beruházás azonban nem az egyetlen dolog, ami miatt fájhat a feje a hazai gyógyszeriparnak. Szóba került a Richter sajtótájékoztatón Donald Trump keddi nyilatkozata, amely szerint az importált gyógyszerekre kivetett vámok végül akár 250 százalékot is elérhetnek, ami még magasabb a korábban említett 200 százalékos felső határnál is. 

Ez a Richtert is érinti, de szerencsére nem a teljes amerikai, vagy onnan érkező bevételeket. Mint Orbán Gábor fogalmazott, a Richter hatóanyag és késztermék szállításai közül mintegy évi 50 millió dollárnyi érték esik az amerikai vám hatálya alá, átszámítva ez most 17,2 milliárd forint.

A fő amerikai bevételüket nem érinti a dolog, vagyis a Vraylar eladások után kapott jogdíjbevételeknél nem jelentkezik vám. Itt ugyanis az a Richter szerencséje, hogy ennél a szernél csak hatóanyagot szállít az Egyesült Államokba, maga a gyógyszer az USA-ban készül, a gyártásért, marketingért, értékesítésért az amerikai AbbVie felel, tehát nem tekinthető a készítmény import árucikknek. Az amerikai értékesítések egyébként továbbra is szép felfutó pályán mozognak, így az év első felében azok után közel 117 milliárd forint royalty-t kapott a Richter, ami jelentősen hozzájárult az üzemi eredményszámokhoz. 

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Egyébként, ha az importált gyógyszereket valóban csak 250 százalékos vám megfizetésével lehetne bevinni az Egyesült Államokba, az teljesen ellehetetleníteni a szállításokat és könnyen gyógyszerhiányt okozna az USA-ban. 

A tájékoztatón értékelték az első féléves számokat, ezek a legfontosabbak:

  • A menedzsment nem változtatott a korábbi éves céljain, továbbra is körülbelül 10 százalékos, devizahatással kiigazított növekedést vár a gyógyszeripari bevételekben és tisztított EBIT tekintetében.  
  • Idén nem várható bejelentés nagyobb horderejű akvizícióról.
  • Valószínűbb, hogy az idei profit utáni osztalék magasabb lesz a tavalyi után kifizetettől, a társaság készpénzállománya alapján lehet erre számítani. 
  • Az első féléves tisztított EBIT (üzemi eredmény) az első félévben 148 milliárd forint volt, 15 százalékkal a tavalyi felett. Ez a mutató tükrözi leginkább az alaptevékenység jövedelmezőségét, az egyszeri tételek nélkül. 
  • A második negyedévben 18 milliárd forinttal alacsonyabb volt a nettó profit mint egy éve. Az 52 milliárdos eredmény 9 százalékkal maradt el a várttól. Az ok a nem realizált árfolyamveszteség, amely főleg a dollár gyengülés következménye. 
  • Az amerikai sales partner 60-70 millió dollárral fölfelé módosította a Vraylar eladások idei célszámait.  
  • Az Economx kérdésére a vezérigazgató elmondta, a vámfenyegetettség ellenére sincs értelme új fizikai infrastruktúrával megjelenni az USA-ban, magyarán nem terveznek üzemet, gyárat létesíteni.  
  • Az EU-t érintő 15 százalék alapvám egyértelműen rontja az európai és a magyar ipar versenyképességét.  

 

Kapcsolódó

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!