Újra előtérbe került a Magyar Nemzeti Bank alapítványai körüli vita, miután Róna Péter közgazdász ismét élesen bírálta az MNB-hez köthető vagyonkezelési struktúrákat. A szakértő szerint továbbra sem tisztázott teljesen, hogy a jegybanki alapítványokba került közpénzek hogyan és milyen kontroll mellett kerültek felhasználásra, és több ponton is komoly átláthatósági hiányosságok merülnek fel – derült ki a 24 cikkéből.
A vita középpontjában az a több százmilliárd forintos vagyon áll, amelyet a jegybank az elmúlt években alapítványi konstrukciókba helyezett. Korábbi vizsgálatok szerint az érintett vagyon nagysága megközelítheti vagy meghaladhatja az 500 milliárd forintot is, amelynek jelentős része közpénznek minősül.
Az Állami Számvevőszék korábbi megállapításai szerint a vagyonkezelés során olyan befektetési döntések születtek, amelyek jelentős veszteségeket okozhattak. Egyes becslések szerint a kár mértéke akár 150–200 milliárd forint között is lehet, miközben több esetben büntetőeljárás is indult a gazdálkodással kapcsolatban.
Róna Péter már korábban is úgy nyilatkozott, hogy az alapítványi konstrukció létrehozása jogi szempontból aggályos lehetett, és a jegybank működésére vonatkozó szabályok megkerülésének gyanúját is felvetheti. Álláspontja szerint a felügyelő szervek már évekkel ezelőtt jelezték a problémákat a döntéshozóknak, de ezekre nem érkezett érdemi válasz.
