Vezetői részvényeladások az olajstop idején – piacfelügyeleti vizsgálat indult a Mol ügyében

Kellemetlen meglepetésre ébredhettek kedden a Mol egyes csúcsvezetői: a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) közérdekű bejelentéssel fordult a Magyar Nemzeti Bank, mint piacfelügyeleti hatóság felé.

A bejelentés tárgya:

a Mol Nyrt. rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének valószínűsíthető megsértése, valamint ugyanezen kibocsátónál vezetői feladatot ellátó személyeket érintő bennfentes kereskedelem gyanúját felvető cselekmények. 

Ez a lényeg: ki és mikor tudhatta meg, hogy nem jön olaj

A TEBÉSZ szerint valószínűsíthető, hogy a Mol megsérthette a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségét, a Barátság kőolajvezetéken történő alapanyag beszerzés leállítása kapcsán.

Az események szempontjából ezek a napok kulcsfontosságúak:

január 27: orosz dróntámadás éri a Barátság vezetéket, erről a magyar sajtó is beszámolt, a külügy azonban jelzi, hogy maga a vezeték nem sérült, de az incidens kockázatot jelent a térségünk energiaellátására. Hasonló támadás legutóbb 2025 augusztusban történt (az oroszországi Brjanszk megyében, akkor csak átmenetileg állt le a szállítás Magyarország felé). A Mol a január 27-i incidensről nem kommunikált semmit, megjelent viszont aznap egy bejelentés, hogy a pénzügyi vezérigazgató-helyettes eladott a BÉT-en közel 30 ezer darab Mol részvényt.

Ekkor a Mol papírok árfolyama még emelkedő trendben volt, aznap 3910 forinton zárt, a NIS felvásárlási sztori hajtotta az árfolyamot. A csúcs február 4-én 4110 forint, onnan azóta 3500 forintig korrigált vissza az ár, nem kis részben a Barátság vezetéket ért támadás miatt.

A következő fontos esemény február 13: ekkor jelent meg a Bloombergre hivatkozva az Erste Market oldalán a hír, hogy január 27. óta semmi olaj nem érkezik a vezetéken, mert azt február 13-ig sem sikerült helyreállítani. Vagyis 17 napon át nem kaptak alapanyagot a Mol magyarországi és szlovákiai finomítói. Ezeket az információkat senki nem cáfolta, sőt a Külgazdasági és Külügyminisztérium meg is erősítette.

A TEBÉSZ a Mol korábbi nyilatkozataira hivatkozva kijelenti, hogy a Mol az általa használt kőolaj 66 százalékát a Barátság vezetéken szerzi be. Ezért a 17 napot elérő leállás véleményük szerint a „rendkívüli tájékoztatás” kötelezettségébe tartozó, bejelentésköteles információ (lett volna).

A Mol kérte a stratégiai készlet megnyitását

Ezek után eltelt még három nap és a Mol február 16-án jelentetett meg egy közleményt arról, hogy kérik a stratégiai olajkészlet felszabadítását. A TEBÉSZ szerint lényegében úgy értékelhetők az időbeli események, hogy

a Mol azt nem jelentette be, hogy sok hete nem tudja legfontosabb alapanyagát beszerezni, de azt mégis fontosnak tartotta közölni, hogy a korábban általuk jelentéktelennek minősített műszaki incidens az állam rendkívüli rendeleti segítségével talán nem okoz nagy bajt. 

A TEBÉSZ ezért úgy véli: a jelen ügyben bekövetkezett közel három hetes hiány és ennek folyamatos elhallgatása már biztosan túllépte a megengedhető mértékű titkolózás időhatárát. 

A Mol az alábbi közleménnyel kereste meg szerkesztőségünket, ezt változtatás nélkül közöljük:

Lehet eladni részvényeket, de nem mindegy milyen információ birtokában

A TEBÉSZ szerint azonban nem csak a "titkolózás" a probléma, hanem az, hogy a Mol négy csúcsvezetője ezalatt az idő alatt jelentős mennyiségű Mol-részvényeket értékesített. 

A vezetői feladatot ellátó személyek tranzakcióinak összértéke jelentős, másfél milliárd forintnyi volt.

A részvényeladások ilyen ütemezés szerint történtek (ezekről a Mol be is számolt a tőzsde közzétételi felületén):

• január 27: Székely Ákos, pénzügyi vezérigazgató-helyettes, 29 852 darab 
• január 29: Ratatics Péter, fogyasztói szolgáltatások ügyvezető: 52 795 darab
• február 2: Anthony Radev, igazgatósági tag, 160 072 darab
• február 6: Járay Zsigmond, igazgatósági tag, 150 620 darab Mol részvény.

Amíg a vizsgálat le nem zárul, egy csomó nyitott kérdés maradt. Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke lapunknak hangsúlyozta:

erősen életszerűtlen, hogy az érintett menedzserek a részvényeladások időpontjában ne rendelkeztek volna a beszállítások leállásáról.

Véleménye szerint már egy hetes kiesés is komoly vészhelyzetként értelmezendő a Mol szempontjából.

A négy vezető részvényeladásai ugyanakkor kárt nem okoztak – véli Dióslaki Gábor –, hiszen a tranzakciók nem váltották ki az árfolyam zuhanását, a menedzserek egy emelkedő trendben értékesítették a részvényeiket.

Általános gyakorlat, hogy a tervezett részvényeladások előtt a tranzakciók szándékát jelenteni kell a vállalati compliance felé, róluk viszont feltételezhető, hogy nem voltak a kulcsfontosságú információ birtokában.

Dióslaki szerint egyébként egyértelműen a pánik jele volt az, hogy a magyar olajvállalat az államhoz fordult, a stratégiai készletek megnyitását kérve. 

Az MNB vizsgálata még folyamatban van, a korábbi bennfentes kereskedéssel kapcsolatos ügyek alapján, ha itt is megállapítható a vezetők felelőssége akkor a részvényügyleten keletkezett nyereség elvonható és a feljelentés is megtörténhet. 

Még egy adalék: a TEBÉSZ álláspontja szerint az a magánbefektető, aki január 27. és február 13. között Mol-részvényt vásárolt, akár be is perelheti az olajvállalatot, hiszen a vezetékes szállítások leállásának ismeretében könnyen lehet, hogy eszébe se jutott volna Mol-részvényeket vásárolni.

De honnan van a vezetőknek Mol-részvénye?

Egyrészt vásárolhattak is a tőzsdén, ahogy bárki más. Másrészt a topmenedzserek juttatási csomagjának része, hogy részvényeket kapnak a kibocsátó vállalattól, akár „ingyen”, akár kedvezményes vásárlással. 

Idén január 16-án jelentette a Mol, hogy milyen mértékű juttatásban részesültek a csúcsvezetők,  juttatásként, ellenérték nélkül.

• Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató közel 179 ezer Mol részvényhez jutott
• Molnár József vezérigazgató 102,5 ezer darabbal gazdagodott,
• Bacsa György: 50 ezer db + 11,6 ezer db
• Világi Oszkár: 71,5 ezer db + 46,3 ezer db
• Székely Ákos: 23 ezer db + 6,5 ezer db
• Márton Zsombor: 47,5 ezer db + 22,5 ezer db
• Ortutay Zsuzsanna: 43 ezer db + 9,5 ezer db
• Ratatics Péter: 48 ezer db + 25,5 ezer db
• Simola József: 50 ezer db + 23 ezer db
• Szabó Gabriel: 30 ezer db

A Mol-részvények árfolyama kedden kora délután 2,6 százalékos mínuszban volt a hétfői záróértékhez képest. 

Megkeresésünkre a Felügyelet is válaszolt:

„A Magyar Nemzeti Bank folyamatosan vizsgálja a tőkepiaci kibocsátókkal kapcsolatos tranzakciókat. A jegybank a Mol Nyrt. részvényeivel kapcsolatos bennfentes kereskedés gyanújára vonatkozó bejelentés alapján megvizsgálja, hogy sérültek-e a kibocsátóhoz kötődő egyes tőkepiaci tranzakciók kapcsán a tiltott bennfentes kereskedelemre vonatkozó rendelkezések. Amíg a hatósági eljárás zajlik, az MNB arról további részleteket nem közölhet.”

Bennfentes kereskedés: 5 év szabadságvesztés is kiszabható

A bennfentes kereskedelem a magyar Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint akkor valósul meg, ha valaki bennfentes információ felhasználásával értékpapírra vagy más pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt, vagy ilyen információt jogosulatlanul továbbad. Bennfentes információ minden olyan, még nem nyilvános, lényeges adat, amely alkalmas arra, hogy a nyilvánosságra kerülése esetén az adott pénzügyi eszköz árfolyamát jelentősen befolyásolja. A bűncselekmény alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, minősített esetben (például jelentős vagyoni hátrány okozásakor) akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.