A hét legváratlanabb eseményére ezúttal szombaton került sor, a Vlagyimir Putyin orosz elnök által a teljes ukrán fronton húsvét hétfő éjfélig (idén a pravoszláv húsvét is erre a hétvégére esik) érvényes tűzszünet kihirdetésére. Ennek a várakozások szerint lehet pozitív hatása a piacokra, de hétfőn még számos tőzsde zárva tart, ahogy a bankközi devizakereskedés is szünetel. A Wall Street nyitva lesz, mint ahogy néhány ázsiai tőzsde is, de a világ többi részén még nem lehet kereskedni hétfőn.
A vezető részvénypiacok már pénteken is zárva tartottak, de egyébként is visszafogott kereskedés zajlott, a befektetők a vámtarifa rendszert érintő újabb hírekre vártak. A Nasdaq-100 index 2,3 százalékkal csökkent heti szinten, míg az S&P 500 megúszta 1,4 százalékkal.
Nekünk se mindegy, mi történik a dollárral
Közben az amerikai piac néha olyan jeleket mutatott, mint egy feltörekvő ország piaca kockázatkerülés idején: egyszerre csökkennek a tőzsdeindexek és gyengül a dollár. Utóbbi ezen a héten nem volt nagyon látványos (az euró 0,6 százalékkal drágult dollárban), de az elmúlt egy hónapban 4,5 százalékkal erősödött az euró a zöldhasúhoz képest, év elejétől pedig 10 százalékot.
A dollár gyengülése a részvénypiacokra is nyomást helyez, a külföldi befektetők ugyanis jelentős kitettséggel rendelkeznek továbbra is amerikai részvényekben, amelyeknek az értéke idén 10 százalékkal csökkent a saját devizájukban kimutatva. Ezért van jókora mínuszban egyebek mellett számos, dollár-kitettséggel rendelkező hazai részvényalap is.
Szigorú üzenet az új MNB-alelnöktől
Itthon a forint kifejezetten jól teljesített, 410 feletti tartományokból sikerült lejönni 407 alá. Az MNB új alelnökének, Kurali Zoltánnak a meghallgatása is segítette a magyar devizát, a szigorú monetáris politikai üzenet – elsődleges cél az infláció letörése, ezért mindent meg kell tenni, hogy visszatérjen a 2-4 százalékos toleranciasávba – láthatóan megtette hatását. A dollárral szemben is értelemszerűen jól teljesített a forint, de lényegében nem történik más, mint hogy lekövetjük az euró-dollár mozgását, a forint a dollárhoz képest ugyanúgy 10 százalékkal erősödött idén, ahogy az euró.
Jobb adós az OTP, mint a magyar állam
A BÉT-en a részvények inkább fölfelé tartottak, ezek közül kiemelkedett az OTP-papírok 5 százalékos felpattanása. Történt annak ellenére, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, a szektor különadója (amit 2022-ben vezettek be eredetileg egy évre) addig marad, amíg a pénzintézetekben extra profitja keletkezik, ami szerinte az energiaválság előtti 2,5 százalék körüli alapkamat visszatérésével tűnhet csak el. Amíg az alapkamat vissza nem tér arra a szintre, marad a bankok különadója is. De kapott jó hírt is az OTP, ezúttal az S&P hitelminősítőtől, amely egy fokozattal javította a bank besorolását, ami ezáltal már magasabb, mint a magyar államé.
A többi blue chip papír így teljesített:
- Telekom: +1,9 százalék
- Richter: +0,4 százalék
- Mol: -1,4 százalék
A nyersanyagpiacon továbbra is az arany a vezető sztori, amelynek unciánkénti (31,1 gramm) ára egy hét alatt 100 dollárral 3327 dollárig menetelt. Aki az év elején aranyat vett, közel 27 százalékos nyereséget érhetett el máig.
