Tavaly és idén egyaránt meglehetősen változékony volt a dollár árfolyama a főbb devizákhoz, mindenekelőtt az euróhoz képest. A két nagy deviza kockázatában ma már nem látnak a befektetők érdemi eltérést, az euró gyermekbetegségei, válságai már rég véget értek: a közös európai deviza három hónap múlva lesz negyedszázados.
Későn reagáltak az inflációra
A két deviza közti árfolyam alakulásában így megnőtt a kamatok, az elérhető kockázatmentes hozamok szerepe, miután mindkettő fontos befektetési-, és tartalékeszközzé vált. A múlt évtized extrém mértékben laza monetáris politikája, amely még 2020-ban, sőt 2021 elején is tartott, értelmezhetetlenné tette hozamokat.
Ennek oka, hogy a jegybanki alapkamatok nulla körül voltak, az állampapírhozamok ugyancsak olyan alacsonyak lettek, hogy a pénz inkább részvényekbe, kriptodevizákba és az ingatlanpiacra áramlott, majd az történt, ami a túlzott pénzkibocsátás elkerülhetetlen következménye: jött az infláció.
Az inflációról a nagy jegybankok egy darabig nem voltak hajlandók tudomást venni, így túl későn léptek, azonban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed előbb döbbent rá a valóságra, mint az Európai Központi Bank (EKB), így előbb is kezdett kamatot emelni, ami a dollár meredek erősödéséhez vezetett tavaly. Utána azonban az EKB is észbe kapott, és még gyorsabban próbálta behozni lemaradását: ez az euró erősödését hozta.
Nagyjából nyár közepén vált nyilvánvalóvá, hogy az infláció immár tartósan, masszívan csökken mind az USA-ban, mind az eurózónában. A további kamatemelési várakozások lecsökkentek, de mivel a Fed hamarabb kezdte a kamatemelést, magasabb is volt az amerikai alapkamat, mint az európai. A kamatemelési várakozások múlása azt eredményezte, hogy a két deviza közti kamatkülönbség a dollár előnyére megmarad, és ez hirtelen dollárerősödést indított.
A dollár alapkamata 5,5 százalék, az euró esetében az adat 4 százalék, ráadásul Amerikában nem zárnak ki még egy 25 bázispontos emelést, az eurózónában viszont jelenleg senki nem vár ilyet, már csak azért sem, mert az erősen eladósodott tagállamok, elsősorban Olaszország hallani sem akarnak róla. Az alapkamatok mellett a hosszabb állampapírhozamokban is állandósult a különbség: az amerikai 10 éves hozam 4,5 százalék fölé került, míg a hasonlóan kockázatmentesnek tekintett német 10 éves papír hozama csak 2,95 százalék.