Átalakítják a Nasdaq 100 indexet, amely a Nasdaq-on forgó 100 legnagyobb céget tartalmazza. A legnagyobb technológiai cégek mérete ugyanis annyira megnőtt, hogy a többiek alig látszanak, így az indexet lényegében a a néhány óriás mozgatja.
Az indexek felépítése
A legtöbb tőzsdeindexet úgy számolják, hogy az adott cégek ténylegesen tőzsdén forgó részvényeit, azaz a közkézhányadot veszik figyelembe, időnként megnézik ennek értékét az aktuális árfolyamon, és ezek alapján áll össze a súlyozás. Előfordul, hogy a legnagyobb cég mondjuk százszor annyit ér, mint a legkisebb, ilyenkor a legkisebbnek esetleg csak egy ezrelék lesz a súlya. Ez még nem olyan nagy baj, de ha néhány óriás szinte az össze többit kiszorítja, már nem lehet a gyakorlatban sok tagú indexről beszélni, ezért a legnagyobbak súlyát limitálják.
Torzulás
Most ez történik a Nasdaq 100 esetében: az öt legnagyobb részvény súlya 40 százalék fölé került, ezért 40 százalékban limitálják ezt az értéket. Az öt részvény és súlyaik: a Microsoft 12,67 százalék, az Apple 12,31 százalék, a Nvidia 6,96 százalék, az Amazon 6,73 százalék, a Tesla pedig 4,41 százalék. Az első három önmagában eléri a 30 százalékot, az első tíz részvény súlya pedig összesen 59 százalék, így a maradék 90 papírra 41 százalék jut.
Volt már ilyen
Az index átalakítására július 14-én kerül sor, ekkor jelentik be az új súlyozásokat. A Nasdaq indexekkel foglalkozó részlegének igazgatója szerint nem ez az első ilyen eset:
"már 1998-ban is történt hasonló, amikor az egykori dotcom lufi idején nőtt túlzottan nagyra néhány akkori kedvenc súlya, majd 2011-ben, amikor a 2008-as válság utáni kilátásban ugyancsak túlzottam előreszaladt néhány jól teljesítő papír."
Indexkövető alapok
Az index súlyozásának különösen nagy a jelentősége az indexkövető alapok szempontjából: ők sem örülnek neki, ha néhány részvényből túlzottan sokat kell vásárolni, másokból pedig alig, és esetleg befektetőik elégedetlenek, ha látják, hogy néhány kisebb papír jól teljesít, mégsem érződik ez az alap teljesítményében. Az átsúlyozás ugyanakkor komoly forgalmat is jelent, hisz az alapoknak el kell adni a csökkenő súlyú indexekből, és vásárolni a növekvőkből.
A BUX esete
Hasonló helyzetet a hazai tőzsdén is tapasztalhatunk, de itt nem köthető egy szektorhoz a folyamat. A legnagyobb cégek ugyanis teljesen eluralják a BUX indexet: az OTP súlya 37 százalék, a Mol 27 százalékot hasít ki az indexből, a Richter 24-et, így
a három legnagyobb papír az index 90 százalékát adja.
A negyedik a Telekom nagyjából 5 százalékkal, így négy papír alkotja az index 95 százalékát, a maradék 13 részvényre jut 5 százalék.
Ez azonban nem olyan nagy probléma, hisz egy viszonylag kis piacról van szó, ahol valóban a legnagobb részvények a leglikvidebbek, a legkönnyebben kereskedhetők, így az indexkövető alapoknak könnyebbség, hogy a kis súlyúakból nem kell sokat venni vagy eladni, így nagyobb árelmozdulás nélkül tudják ezt megtenni.
