Szerdán a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a kartellen kívüli nagy olajtermelők informális szövetsége, az OPEC+ miniszteri szintű értekezletet tart szerdán Bécsben, miután előzőleg a közös monitoring bizottság (JMMC) a termelés napi 2 millió hordós (bpd) csökkentését javasolta. Az OPEC de facto vezetője, Szaúd-Arábia szerint a termeléscsökkentésre – ami a globális kínálat 2 százalékának felel meg – azért volt szükség, hogy reagáljanak a nyugati kamatlábak emelkedésére és a gyengébb világgazdaságra.
Már Joe Biden amerikai elnök azonnal figyelmeztette az olajkartellként is emlegetett csoportot, hogy rövidlátó a döntésük. De az amerikai Kongresszus nemcsak szavakkal törné le az OPEC-et a döntés miatt, hanem felszámolnák azt az árösszehangolási rendszert, amelyre a szervezet épül.
A No Oil Producing and Exporting Cartels (NOPEC) törvényjavaslat, amely május 5-én 17-4 arányban fogadta el a szenátus egyik bizottsága, az amerikai fogyasztókat és vállalkozásokat hivatott megvédeni a mesterséges olajkiugrásokkal szemben. Most pedig a Fehér Ház közölte, hogy konzultálni fog az amerikai törvényhozással további eszközökről, amelyekkel csökkenthető a csoport energiaárak feletti ellenőrzése, ami nyilvánvaló utalás volt a NOPEC esetleges támogatására – írja a Reuters.
A kétpárti NOPEC-törvényjavaslat úgy módosítaná az amerikai trösztellenes törvényt, hogy visszavonja a szuverén mentességet, amely eddig az OPEC+ tagjait és nemzeti olajtársaságaikat védte a perektől. Ha a törvényt aláírják, az amerikai főügyész lehetőséget kapna arra, hogy az olajkartellt vagy annak tagjait, például Szaúd-Arábiát, szövetségi bíróságon perelje be.
Még sok részlet nem tiszta a NOPEC-ről
Nem világos pontosan, hogy egy szövetségi bíróság hogyan tudná végrehajtani a bírósági trösztellenes határozatokat egy külföldi országgal szemben. Az Egyesült Államokat azért is bírálhatják, mert megpróbálja manipulálni a piacokat, például azzal, hogy május és november között 165 millió hordó olajat tervez a sürgősségi olajtartalékból felszabadítani.
A NOPEC több mint két évtizede tartó többszöri próbálkozása azonban már régóta aggasztja az OPEC de facto vezetőjét, Szaúd-Arábiát, ami Rijádot arra késztette, hogy minden alkalommal, amikor a törvénytervezet egy változata felmerült, keményen lobbizzon ellene. Miután a szenátus igazságügyi bizottsága májusban elfogadta a törvényjavaslatot, a teljes szenátusnak és a képviselőháznak is át kell mennie rajta, és az elnöknek alá kell írnia, hogy törvényerőre emelkedjen.
A ClearView Energy Partners, egy pártatlan kutatócsoport szerint a NOPEC, ha a szenátus elé kerülne, valószínűleg megkapná a 100 tagú felsőháztól az elfogadásához szükséges 60 szavazatot.
Eddig az amerikai olajcégek fúrták a NOPEC-et
A NOPEC törvényjavaslat korábbi változatai az olajipari csoportok, köztük az amerikai olajlobbi vezető csoportja, az American Petroleum Institute (API) ellenállásán buktak meg. A kongresszusban azonban egyre nagyobb a feszültség a magas benzinárak miatt, amelyek az év elején hozzájárultak ahhoz, hogy az infláció az elmúlt évtizedek legmagasabb szintjére emelkedett.
Szaúd-Arábia visszautasította a Biden-tisztviselők látogatásai során ismételten elhangzott lobbizást, hogy ne csökkentsék a kitermelést. Ehelyett az OPEC+ szerdán megállapodott abban, hogy a Covid-19 járvány kezdete óta a legnagyobb mértékben csökkenti az olajtermelést.
Az API lobbicsoport régóta ellenzi a NOPEC-et, mondván, hogy az árthat az amerikai olaj- és gáztermelőknek. Mike Sommers, az API elnöke és vezérigazgatója szerint a NOPEC „további instabilitást okozna a piacon, és súlyosbítaná a nemzetközi kereskedelemben meglévő kihívásokat. Egy ilyen jogszabály semmilyen múltbeli, jelenlegi vagy jövőbeli piaci helyzetben nem lenne hasznos”.
Az egyik iparági aggodalom az, hogy a NOPEC-szabályozás végül az OPEC túltermeléséhez vezethet, ami olyan alacsony árakat eredményezne, hogy az amerikai energiavállalatoknak nehézséget okozna a termelés növelése. Szaúd-Arábia és más OPEC-országok a világ legolcsóbban és legkönnyebben kitermelhető tartalékai felett rendelkeznek.
Visszaüthet az olajbőség, vagy a keménykedés
Az OPEC-termelők kitermelésfokozása, még az orosz kínálattal kapcsolatos aggodalmak idején is, megdermesztheti az amerikai fúróvállalatokat, amelyek közül néhányan már most is vonakodnak a termelés növelésétől a csökkentés ellenére.
Egyes elemzők szerint a NOPEC nem kívánt visszahatáshoz vezethet, beleértve annak lehetőségét, hogy más országok hasonló lépéseket tesznek az Egyesült Államokkal szemben, például a mezőgazdasági termelés visszatartása miatt, hogy támogassák a hazai mezőgazdaságot.
De az OPEC-országok más módon is visszavághatnak: Szaúd-Arábia például 2019-ben azzal fenyegetőzött, hogy a dollártól eltérő valutában adja el az olajat, ha Washington elfogadja a NOPEC-törvénytervezet egy változatát. Ez aláásná a dollár státuszát a világ fő tartalékvalutájaként, csökkentené Washington befolyását a globális kereskedelemben, és gyengítené a nemzetállamokkal szembeni szankciók érvényesítésének képességét. A királyság emellett úgy dönthetne, hogy legalább néhány fegyvert az Egyesült Államokon kívül más országoktól vásárol, ami az amerikai védelmi vállalkozók számára jövedelmező üzletet jelentene.
