A stabilitást jelentő, értéktartó befektetési formák lehetnek a legkeresettebbek most is, amennyiben a befektetők követik az elmúlt évek járványgyakorlatát. A Nordea befektetési bank elemzői összeszedték, hogy az egyes eszközosztályok piaca miként alakult az elmúlt évtizedekben kitört madárinfluenza, sertésinfluenza vagy épp a SARS-járványok idején, miként teljesítettek az egyes piacok.
Ugyan a koronavírusnak a 2000-es évek elején indult SARS-járványához képest sokkal kisebb, 10 százalékkal szemben csupán 3 százalékos a halálozási rátája, a pénzpiacok szempontjából fontos megjegyezni, hogy azóta Kína globális gazdasági súlya nagyjából megduplázódott - áll Andreas Steno Larsen elemző összegzésében.
Az eddigi járványok idején az európai részvénypiacok jártak a legrosszabbul, ott 20-25 százalékos árfolyamesések voltak, globális mértékben 10 százalékos volt a csökkenés.
A hosszú futamidejű állampapírok iránti kereslet megugrott, de általában is ez a piaci szegmens bizonyult a SARS járvány idején a legnépszerűbbnek, a rövidebb lejáratok szempontjából is.
A devizapiacon is a kockázatkerülés vált jellemzővé, ennek megfelelően a menedékpénzeknek nőtt meg az árfolyama a megugró kereslet okán.
Az árupiacon is a konzervativizmus volt a fő stratégia, így az arany erős maradhat.
A múltbeli kereskedési gyakorlatok semmilyen ráhatással nincsenek arra, hogy a mostanin, még beláthatatlan fertőzéshullám milyen hatással lesz a piacokra, azonban ismerve a kiszámítható befektetési stratégiákat, jó indikációt jelentenek.
