Erős szkepticizmusának adott hangot az ECB eszközvásárlási programjának tervezett újraindításával kapcsolatban Francois Villeroy de Galhau, a francia jegybank kormányzója. Ezzel tovább emelkedett azon döntéshozó tagok száma az európai jegybankban, akik nem állnak ki teljes mellszélességgel a program újbóli beindítása mellett.
Villeroy de Galhau a L'Agefi című magazinnak adott interjújában kifejtette, szerinte nem szerencsés, hogy az ECB egyszerre igyekszik bevetni összes rendelkezésre álló eszközét - írja a Bloomberg. Nem foglalt egyértelműen állást a program újraindításával kapcsolatban, azt mondta, ez egy olyan kérdés, amit meg kell majd vitatni, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az ECB felduzzasztott mérlege már így is szignifikánsan lenyomta a hosszabb távú hozamokat.
Hozzátette viszont, hogy egy újabb kamatvágás szükséges lehet ahhoz, hogy a rövidebb hozamokat is lefelé szorítsák. A mostani kontextusban bármilyen újabb betéti kamatvágásnak arra kell irányulnia, hogy el tudjuk kerülni a pénzügyi feltételek romlását a gazdasági szereplők számára. A kormányzótanács júliusi ülésén úgy becsülte, hogy ez a kockázat elsősorban a hozamgörbe rövidebb oldalára koncentrálódik.
Európa sem lóghat ki a sorból
Az ECB persze nem az egyetlen a világ nagy jegybankjai közül, amelyik a monetáris kondíciók lazítására készül. A Mario Draghi vezette intézmény azonban annyiban egyedülálló, hogy úgy állna neki a lazítás újabb körének, hogy előtte gyakorlatilag egy lépést sem tett a szigorítás irányába.
Míg Villeroy legalábbis csak kétkedik az újabb kötvény- és eszközvásárlási program várható hasznosságában, addig az ECB döntéshozó testületének vannak olyan tagjai is, akik kifejezetten ellenzik azt, s akikkel Draghinak szembe kell mennie, ha a következő ülésen végig szeretné vinni akaratát. Jens Weidmann a Bundasbank elnöke, Klass Knot, a holland jegybank vezetője, az osztrák Robert Holzmann, Sabine Lautenschlaeger és az észt Madis Muller már egyaránt nyilvánosan is ellenezték az eszközvásárlások újbóli megindítását.
Válaszolni kell a brexitre és Trumpra
Draghi még júliusban kezdte el felkészíteni a befektetőket arra, hogy az ECB kész valamilyen módon megtámogatni a kereskedelmi háború és a brexit várható hatásai miatt gyengélkedő európai gazdaságot. A piac, a legnagyobb befektetési bankok a Goldman Sachstól a Nomurán át az ABN Amróig most már azzal számolnak, hogy jönni fog egy újabb kvantitatív lazításai program, s ha ez elmaradna, annak komoly negatív hatásai lennének.
Villeroy azt mondta, hogy a monetáris politikának fenn kell tartania a gazdaságot támogató álláspontját, s ha kell, erősítenie kell ezt a támogatást. Kifejtette, hogy az ECB-nek ugyan nem kellene a piac inflációra irányuló várakozásaitól nagyon függenie, attól azonban igen, hogy a gazdasági adatok mennyire teszik reálisan elérhetővé a 2 százalék alatti, de ahhoz közeli inflációs cél elérését. Szerinte ma az a legfontosabb, hogy az inflációs várakozásokat sikerüljön a 2 százalékos cél közelébe lehorgonyozni.
A jegybankár emellett szeretné, ha az ECB be tudna vezetni olyan eszközöket, amellyel meg tudnák védeni a lakossági betéteseket attól, hogy a negatív kamatokat a bankok rájuk terheljék. Mindezt azonban úgy szeretné elérni, hogy eközben ne csökkenjen a negatív alapkamat rövid hozamokra gyakorolt hatása. Nem mindenki gondolkodik természetes így, van aki szerint a negatív alapkamatnak csak akkor van igazi hatása a gazdaságra, ha azt a lakossági betétesek széles köre is érzékeli.
