A lapnak a vezérigazgató ismertette, hogy a nettó devizakötvény-kibocsátás 2015 óta - a kínai és a japán kivételével - nem volt. A forintarány emelése a jövőben is folytatódhat.
Az elmúlt években a magyar devizaadósság hangsúlyosan épül le, Magyarország 2015 óta nettó értelemben nem, csak devizakötvény-visszavásárlással egybekötve bocsátott ki eurókötvényeket a piacon. A devizalejáratokat teljes mértékben forintban törlesztettük - mondta Barcza György.
Évente 2-3 milliárd euró devizaadósság jár le. A jelenlegi, immár 20 százalék alatti szintről 2025-re eljuthatunk oda, hogy az államadósság 3,3 százaléka, a várható GDP 1,6 százaléka marad deviza. Így már csak két kibocsátás, a 2027-es és a 2041-es lejáratú kötvények maradnak a portfólióban néhány devizahitel mellett. Az eddigi csökkentést a forintkötvény-kibocsátások, ezen belül a lakossági állampapírvásárlások sikere tette lehetővé - olvasható a Világgazdaságban.
Barcza György nem régiben azt vette fel, hogy az államnak be kellene lépni a nyugdíjmegtakarítások piacára nyugdíjkötvények kibocsátásával.
