Rájár a rúd a Deutsche Bank részvényeseire, azonban a legnagyobb német bank szenvedései az egész európai gazdaságot magukkal ránthatják. Így nem csoda, hogy a Deutsche Bank részvények hétfői 7,5 százalékos mélyrepülését az összes európai tőzsde megérezte, a Clinton-Trump tévévitát megelőző amúgy is ideges hangulatban a DAX Index, 2,2, a francia CAC-40 1,8 százalékot esett, a Stoxx Europe 600 Bank index 2,3 százalékkal zárt alacsonyabban.
A bank részvényeinek a német Focus magazinban megjelent értesülések adtak újabb lökést a zuhanáshoz. A lap szerint Angela Merkel német kancellár és John Cryan, a Deutsche Bank vezére között még nyáron egy bizalmas találkozóra került sor, ahol a bank a kancellár segítségét kérte az amerikai Igazságügyi Minisztériummal folytatott vitájában. A kancellár a lap szerint elutasító választ adott, mondván, nem kíván beavatkozni a két fél jogi vitájába.
A probléma pedig elég komoly. Múlt heti sajtóértesülések szerint ugyanis az amerikai Igazságügyi Minisztérium összesen mintegy 14 milliárd dollárnyi büntetést készül kiszabni a Deutsche Bankra a pénzügyi válság előtt eladott jelzáloglevelekkel kapcsolatban. Az összeg, ha igaznak bizonyulnak az értesülések, nem tekinthető ugyan kiemelkedően magasnak, azonban a jelenlegi részvényárfolyammal számolva eléri a Deutsche Bank mostani piaci kapitalizációját.
Hétfőn (szeptember 26.) Merkel szóvivője és a Deutsche Bank is cáfolta az értesüléseket. A bank szerint szóba sem került, hogy állami segítséget kérnének, egyedül is eleget tudnak tenni kötelezettségeiknek, s a várható amerikai büntetés nagysága meg sem fogja közelíteni a riportokban szereplő 14 milliárd dollárt.
Újra tőke kéne?
A piac ennek ellenére érthetően ideges. A legnagyobb amerikai bankok idén tavaszig összesen több, mint 110 milliárd dollárt fizettek már ki különböző büntetések és peren kívüli egyezségek formájában az Egyesült Államokban a pénzügyi válságot megelőző különböző ügyletekkel kapcsolatban. A JPMorgannek 13, a Citigroupnak 7, a Bank of America Merrill Lynchnek pedig 16,65 milliárd dollárt kellett fizetnie a jelzáloglevelekkel kapcsolatos ügyekben, így a befektetők érthető módon egyelőre nem tartják irreálisnak a 14 milliárd dolláros összeget.
Ha valóban fizetnie kell a banknak, akkor könnyen lehet, hogy az elmúlt évek részvényeladásai után ismét csak tőkét kell emelnie, amivel hígulhatna a jelenlegi részvényesek részesedése, s ennek érthető módon nem örülnének.
Merkel nem segíthet
A Deutsche Bank az elmúlt években arra volt büszke, hogy a 2008-2009-es pénzügyi válságot, valamint az azt követő európai adósságválságot állami segítségnyújtás nélkül sikerült átvészelnie. A Wall Street Journal emlékeztet arra, hogy ezúttal a német állam valószínűleg még akkor sem dobna állami mentőövet a banknak, ha annak valóban szüksége lenne rá.
A német választókban ugyanis egyre nagyobb az ellenérzés az állami segítségnyújtásokkal kapcsolatban - legyen szó egy olasz bank megmentéséről, vagy a Görögországnak nyújtott újabb és újabb mentőövekről -, a bevándorlási válság miatt amúgy is megtépázott népszerűségű kormánypártok pedig ezt nem vállalnák be.
A Deutsche Bankot egyébként nem csak az amerikai büntetés húzza, de a változó szabályozói és monetáris környezet is. A szigorodó szabályozásnak köszönhetően egyre kevésbé megy jól a banknak korábban hatalmas nyereségeket hozó kötvény, kamat, részvény és derivatív kereskedési üzletága, viszont üzleti modelljének átalakítását még nem fejezte be. Ennek keretein belül a tervek szerint egyre nagyobb hangsúlyt helyezne versenytársihoz hasonlóan a vagyonkezelési tevékenységére.
Nem lesz ebből bukás, túl nagy
Más elemzők - a Wall Street Journalnak, a Marketwatchnak és a New York Timesnak nyilatkozva - úgy vélik, hogy történjen bármi, ha kell, valamilyen módon segítséget fog kapni a nagybank. Ennek oka, hogy egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy bukni lehessen hagyni.
A Deutsche Bank egyik sajátossága, hogy üzleti tevékenységének jellege miatt hatalmas tőkeáttétellel működik. Az elemzők felhívják a figyelmet, hogy a Deutsche Bank tavaly év végi mérlegfőösszege mintegy 1700 milliárd eurót tett ki, ez több, mint Németország egy éves GDP-jének a fele. Azonban a tőkeáttételes ügyletek teljes piaci értékét figyelembe véve a bank teljes piaci kitettsége a zerohedge.com korábbi számításai szerint ennek a 30 szorosára rúgnak, s ha egy ilyen szereplő bedőlne, annak a Lehman Brothers csődjéhez hasonló tovagyűrűző hatásai lennének a pénzügyi piacokon.
Nem véletlen, hogy az IMF júniusi jelentésében a globálisan rendszerszintű kockázatot jelentő pénzügyi intézmények közül a Deutsche Bankot emelte ki, mint a legnagyobb ilyen jellegű intézményt, amely külső kockázatot jelenthet a világ pénzügyi rendszerére.
Így ha komolyra fordulnak a dolgok, akarja Merkel vagy sem, mentőövet kell majd egy ilyen helyzetben dobni a banknak, bedőlése ugyanis jelentős negatív hatásokkal járna nem csak a német és az egész európai, de a világgazdaságra is.
Öngerjesztő folyamat
A Deutsche Bank részvények technikai képe is lehangoló, a keddi kereskedésben ütött újabb, már 10,5 eurós szintet is elérő mélypontok már jóval alatta vannak a 2008-2009-es válság során elért 15,4 euró körüli szinteknek.
A lefelé tartó trendben ráadásul a bank részvényeinek árfolyama egy jó 2,2 eurós szélességű sávot épített 11,2 és 13,4 euró között, s ezt a sávot tegnap (szeptember 26.) lefelé törte. Egy ilyen sávtörésből a technikai elemzés szerint számolható célár nagyjából a sáv szélességével egyezik meg, ha ez teljesül, akkor a bank részvényeit hamarosan a 10 euró alatti tartományban láthatjuk. A Marketwatch által idézett egyik szakértő szerint az egy számjegyű tartományba való süllyedés újabb eladási hullámot válthatna ki.
