Alapvetően átalakulni látszik a devizapiacok képe az év eleje óta - hívják fel a figyelmet elemzésükben a Bank of America Merrill Lynch szakértői. A befektetők a jelek szerint egyre inkább arra koncentrálnak, hogy a jegybankok mit tehetnek meg és mit mit nem a jövőben, ahelyett, hogy azt néznék mit tesznek valójában. Az elmúlt években a nagyobb devizapiaci folyamatokat alapvetően három tényező mozgatta. A globális kockázatviselési hajlandóság, a nyersanyagárak, valamint az, hogy melyik nagy jegybank fog legközelebb lazítani és mekkorát monetáris politikáján.
Ezek közül a nyersanyagárak és a globális kockázatviselési hajlandóság változatlanul fontos elemek maradtak, azonban a jegybanki lépésekre adott piaci válaszok nagyon megváltoztak - vélik a bank szakértői. A G10 országok jegybankjai közül az év eleje óta már több is újabb monetáris lazítási lépéseket tett - ilyen volt az ECB, a Bank of Japan, az új-zélandi, a svéd és a norvég jegybank is - azonban devizáik ennek ellenére devizáik erősebbek, mint az év elején, a részvénypiacaik pedig alacsonyabb szinten járnak.
Ki lesz az első?
A BofA Merrill Lynch szakértői szerint ez annak a jelek, hogy új rend van születőben a nemzetközi devizapiacokon, s a befektetők elkezdtek arra koncentrálni, melyik jegybank lesz kénytelen feladni az eddigi extra laza monetáris politikáját az emelkedő infláció és a vártnál erősebb gazdasági adatok nyomán. A következő nagy devizapiaci mozgás várhatóan ehhez az eseményhez lesz majd köthető. Erre pedig egyes jelek alapján több esetben is jó esély van.
A befektetési bank szerint több jel is arra utal, hogy leginkább Norvégia, Svédország és az Egyesült Államok esetében mutatkozik esély arra, hogy a növekvő inflációs nyomás, valamint a gazdaság túlhevülése megelőzésének érdekében az eddigi lazító monetáris politika éles fordulatot vehet, s megindulnak a szigorítások. Ugyanakkor az ECB, a Bank of Japan esetében és a svájci jegybanknál az a valószínűbb, hogy további lazító lépések következnek.
Óvatosan a tétekkel!
Ebből az következik, hogy a befektetőknek megérheti szép lassan ebbe az irányba pozicionálni magukat, svéd koronát, norvég koronát venni euró és svájci frank ellenében, valamint a dollár jennel szembeni erősödésére játszani. A jennel és a svájci frankkal érdemes azonban óvatosan bánni, ugyanis azokban a periódusokban, amikor hirtelen csökken a globális befektetők kockázatviselési hajlandósága, ezek iránt a devizák iránt rendszerint megugrik a kereslet.
Az elemzők figyelmeztetnek, hogy természetesen ennek a stratégiának megvannak a kockázatai is. Elképzelhető ugyanis, hogy a vártnál több időt vesz igénybe a kiszemelt országokban, amíg az inflációs nyomás érezteti hatását, vagy esetleg a növekvő inflációs nyomás ellenére sem hajlandó az adott jegybank szigorítani, s hajlandó hosszabb időszakon keresztül is leviselni a magasabb inflációt a gazdasági növekedés támogatása érdekében. Ennek azonban szerintük kisebb a valószínűsége.
