Sok magyar befektető is megégett a feltörekvő piacokon

A második negyedévben az Access Befektetési Alapkezelő Zrt. Első Magyar Daytrade Származtatott Alapja teljesített a legjobban a magyar befektetési alapok piacán. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatait elemezve az látszik, hogy ez az instrumentum közel húszszázalékos hozamot produkált három hónap alatt, aminek nyomába sem értek a vetélytársak. Aki azonban tavaly ilyenkor fektetett a fenti alapba, az mégsem lehet felhőtlenül boldog, hiszen a korábbi veszteségek miatt éves időtávon még mindig 7,2 százalékos veszteségnél jár.

A második negyedév vesztesei közül kiemelkedett a Biggeorge\'s-NV 4 alap, mely harminc százalékot bukott három hónap alatt, az éves veszteség pedig ezzel 40 százalék fölé emelkedett. Ha azonban inkább trendeket vizsgálunk, akkor az látszik, hogy a feltörekvő piacok voltak a negyedév nagy vesztesei, hiszen a tíz legrosszabb teljesítmény között több latin-amerikai és török papír is szerepelt. A török piacról a közelmúltban már ejtettünk szót (Napi Gazdaság, 2013. június 28.), az országban kirobbant zavargások a tőzsdére is negatív hatással voltak, ez pedig komoly veszteségbe taszította az utóbbi évek slágertermékeit, a török alapokat. Éves időtávon még így is 14 százalék feletti nyereséget mutat az OTP Alapkezelő Zrt. és az Aegon Alapkezelő Zrt. hasonló profilú alapja, vagyis egyelőre korai lenne fejvesztve menekülni a török piacról.

Ha leszűkítjük a képet az egyes eszközosztályokra, akkor az látható, hogy a kötvényeknek különösen rossz negyedévük volt, nehéz volt kiemelkedő hozamot elérni ezekkel az alapokkal, kimagasló bukásokra viszont volt példa. Árulkodó, hogy 2,5 százalékos három hónapos hozammal a kategória legjobbja tudott lenni az MKB Premium Selection Nyilvános Alap, a lista másik végén azonban a feltörekvő kötvények esetében tízszázalékos veszteségre is volt példa, azonban ezt a határt végül csak a GE Money Feltörekvő Piaci Deviza Kötvény Alapja lépte át.

A részvényalapok esetében azok teljesítettek a legjobban, akik a magyar piacba fektettek, jól jelzi a helyzetet, hogy a BUX ETF ebben a kategóriában a harmadik lett 6,3 százalékos negyedéves hozamával. Ennél jobban csak a Concorde és a Pioneer egy-egy terméke tudott teljesíteni. A hosszabb távú hozamokból az látható, hogy a magyar részvénypiac nem csak a közelmúltban volt jó befektetés, az utóbbi egy év bajnoka a Concorde Alapkezelő Zrt. lett, mely részvényalapjával csaknem 28 százalékos profitot szállított a befektetőknek, de a Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Alapja is közel 15 százalékos hozamot mutatott.

A pénzpiaci és likviditási alapok piacán szokás szerint nem volt nagy szóródás, mivel a kategória nevéből következően jellemzően likvid eszközökbe, bankbetétbe és kötvényekbe fekteti az ügyfelek pénzét. Ebben a versenyben a csúcshozam 1,2 százalék volt három hónap alatt, éves időtávon pedig 5-6 százalék között lehetett keresni ezekkel az alapokkal.

Az utóbbi hónapokban népszerűek lettek a magyar piacon a tőkevédett alapok, amiben annak is szerepe lehet, hogy a válság éveiben sokan buktak nagyot, ezért most óvatosabb megoldások után néznek. Ezen a piacon az OTP Eurogól Alapja lett a második negyedév bajnoka 4,5 százalékos hozammal, ez az eszköz idén már összesen kilenc százalékot hozott az ügyfeleknek. A legnagyobb vesztes az MKB 24 Karát Alapja volt az április és június közötti időszakban, ez az eszköz az arany árának csökkenésén veszített sokat. A nyersanyagpiacok botladozását jelzi, hogy a Raiffeisen Földünk Értékei 2 Tőkevédett Származtatott Alap is a harmadik legrosszabb hozamot produkálta.