A történelem ismétli magát, 2011 nyara után újra kipukkadt a Bitcoin-lufi. Az utóbbi hetekben a jelek szerint rengeteg spekuláns befektető találta meg a virtuális pénzt, aminek kedvezett a ciprusi válság és az európai betétesek aggodalma kínálta kerettörténet is. Az internetes hálózatban egy előre meghatározott algoritmus alapján termelődő bitcoin - amely tökéletes anonimitása miatt népszerű a netes feketepiacon - januárban még 15 dolláron forgott. Ezt követően azonban márciusban valóságos mánia bontakozott ki, aminek köszönhetően a valós termékek piacán ritkán látható rally alakult ki.
Napi grafikonok
Tegnap magyar idő szerint kora este hirtelen nagy gyorsan esni kezdett az árfolyam, a 266 dolláros csúcs után 105 dollár volt a mélypont. Ezután talpraállt az internetes deviza, újra megközelítette a 200 dolláros szintet, de ez a lendület is gyorsan kifulladt, reggelre 180 dollár környékén járt a jegyzés a tokiói Mt. Gox virtuális devizatőzsdén.
A kritikusok szerint az ilyen fajta szélsőséges értékindgadozás még azelőtt megfojtja a pénzt, hogy az igazán el tudna terjedni - hiszen ki akarna használni egy olyan pénzt, amelynek értékének növekedésére számít (ebben az esetben a tartásra való spekuláció a helyes magatartás). A piac látható manipulációja és a brutális volatilitás a pénzt használni kívánó szereplőket nyilvánvalóan eltereli a kiszámíthatatlan fizetőeszköztől. Ha viszont nem használják fizetésre a bitcoint, akkor hiába minden egyedisége, csupán egy darab kód marad, tehát az értéke sem lesz túl nagy. A bitcoin pártolói szerint azonban csupán szabad piaci folyamatokat láthatunk, ahol a szereplők próbálják eldönteni a virtuális pénz egyensúlyi árfolyamát - egyelőre azonban kérdés, hogy mik azok a tényezők, amik ezt meghatároznák.
Már korábban is volt egy hasonló Bitcoin-buborék, igaz, akkor, 2011 nyarán 2 dollárról indult a hegymenet, és 30 dollárig tartott, majd a kiindulóponthoz tért vissza.
