A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke
Ezt Gagyi Pálffy Attila − mint a bíróságon is részletesen kifejtette − arra alapította, hogy a Rába 2010-es IFRS szerinti saját tőkéje az ajánlatban szereplő 747 forinttal szemben szerinte 1208 forint, mivel figyelembe kellett volna venni a mérleg kiegészítő mellékletében 6 milliárd forintra értékelt 40 hektáros győri, belváros közeli Rába-telket is. A telek a cég mérlegében 338 millió forinttal szerepel.
A PSZÁF ügyvédje, Orosz V. Sándor azt kérte a bíróságtól, hogy a keresetet annak érdemi vizsgálata nélkül utasítsa el. Ezt a felügyeleti törvény, a közelmúlt ítélkezési gyakorlata és legfelsőbb bírósági irányelvek alapján kérte, mivel a felperes nem ügyfél, ezért nem is perelheti a PSZÁF-et. Azzal érvelt, hogy a vonatkozó határozat a felperesre sem jogot, sem kötelezettséget nem rótt, ám ezt az ügyvéd nélkül igazát kereső kisrészvényes vitatta. Érvelésében a tulajdonhoz fűződő alkotmányos alapjogok és a vonatkozó EU-irányelvek is szerepet kaptak, ám fajsúlyos eljárásjogi érvek kevésbé. A bíróság a perlés lehetőségéről hamarosan végzésben dönt, ennek eredményétől függ, hogy egyáltalán lesz-e érdemi per.
Megfigyelők szerint az ügy várható kimenetele aligha befolyásolja a a 815 forintos Rába-ajánlat sorsát, ráadásul kiszorításra amúgy sincs lehetősége az ajánlattevőnek. Viszont elképzelhető, hogy a számháború a tőzsdéről való kivezettetés meggondolására sarkallja majd a fő tulajdonos MNV-t.
