A cikk szerzője a Napi Gazdaság munkatársa, a VTAD (Német Technikai Elemzők Szövetsége), az IFTA (Technikai Elemzők Nemzetközi Szövetsége) társult szervezetének tagja.
December közepén a következőket írtuk a magyar részvénypiac relatív teljesítményével kapcsolatban:
\"A magyar részvénypiac gyakorlatilag 2010 tavasza óta alulteljesítő a német részvénypiachoz képest, legalábbis erről tanúskodik a BUX index euróban számolt és a DAX index értékei közötti kapcsolatot reprezentáló relatív erő (RS) mutató elmúlt másfél éves teljesítménye. A technikai elemzés az RS mutató két termék, piac, vagy eszközosztály teljesítményének összehasonlítására használja, a belőle rajzolt grafikon hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint egy-egy termék önálló árfolyama, tehát illeszthetők rá trendvonalak, mozgóátlagok, sőt, technikai alakzatok is feltűnnek rajta, amelyek előrejelző ereje az egyszerű chartokon tapasztaltéval összemérhető.
A BUX/DAX relatív erő jól mutatja, hogy 2010 tavasza óta alulteljesítővé vált a magyar részvénypiac, relatív medvepiac alakult ki a Budapesti Értéktőzsdén, még ha ezt egy darabig el is fedte a világ fejlett tőzsdéin még egy ideig uralkodó bika. A másfél éve tartó relatív csökkenő trend egyértelműen felfedezhető a grafikonon, azóta a mutató egyetlen egy legitim magasabb mélypontot, vagy magasabb csúcsot nem tudott produkálni, ami a trend megfordulására utaló bizonyíték lenne. A probléma az, hogy egy trend meglétét mindaddig feltételezni kell, amíg meg nem fordul, tehát a magyar részvények euróban számolt alulteljesítésére mindaddig számítani kell, amíg ez az áhított trendforduló el nem következik. Addig azonban arra kell számítani, hogy a BUX index, így a BÉT vezető részvényei az emelkedésekben kisebb, az esésekben nagyobb intenzitással veszik ki részüket a világ nagy tőzsdéinek mozgásából.
Három nagy törés volt
A relatív erő mutató eközben alkalmas arra is, hogy képet kapjunk a különböző eszközosztályokba be és kiáramló pénzek útjáról. Jól látszik, hogy a magyar részvényekből a pénz távozik immár másfél éve kisebb nagyobb hullámokban. Három nagy törés fedezhető fel a grafikonon, amikor a mutató hatalmas zuhanást produkált és masszívan újabb mélypontokat ütött. Az első a Kósa-Szíjjártó nyilatkozat volt 2010 tavaszán, amikor is a magyar helyzetet a görögéhez hasonlították. A második törést a magánnyugdíjpénztárak államosításának bejelentése jelentett, a harmadikat a jelek szerint a devizahitelek előtörlesztése váltotta ki.
A magyar piac az október eleji eladási hullámban eközben akkorát esett, hogy ha sikerülne a következő időszakban a BUX indexnek 20-30 százalékkal felülteljesíteni a DAX indexet, akkor is még csak egy relatív medvepiaci rallyról lehetne beszélni.\"
Nos, azóta - most leginkább a forintgyengülésnek köszönhetően - nemhogy újabb, magasabb csúcsot nem sikerült produkálni, de összejött egy alacsonyabb mélypont, ami a csökkenő trend újabb bizonyítéka. A következő napokban érdemes lesz figyelni, hogy a most elért masszív ellenállási zónán sikerül-e átkapaszkodnia a BUX relatív teljesítményének, vagy sem.
