A mesésnek tűnő 1,6 milliárd dolláros profit helyett 900 milliós veszteséget jelenthetett volna múlt hét végén a Citigroup, ha nem élt volna a számviteli szabályok által biztosított lehetőséggel - írja a Bloggingstocks szakértője. Az amerikai pénzügyi csoport gyorsjelentése szerint ugyanis összesen 2,5 milliárd dollár nem realizált nyereséget számolt el az első három hónapban azon, hogy piaci szintre értékelte le adósságait.
Nyereség a csődkockázat emelkedéséből
Ez annyit tesz, hogy a negyedév folyamán a bankkal kapcsolatos csődfélelmek és az általánosan rossz piaci hangulat miatt jelentősen csökkent a Citigroup által kibocsátott kötvények és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyama.A Citigroupnak így hatalmas nyeresége keletkezhetne, ha ezen a lecsökkent árfolyamon visszavásárolná a kötvényeket, hiszen diszkontáron venné vissza saját adósságát. A Citi azonban nem teszi ezt, csak elkönyvelte az árfolyamnyereséget, ami tulajdonképpen abból keletkezett, hogy a bank piaci megítélése romlott, csődkockázata nőtt.
Bár az alkalmazott szabálynak megvan a maga logikája, hiszen ha a bank, akár hosszú eszközeit is piaci értékre kell leírja, azok eladása nélkül (ez az úgynevezett piaci érték szabály, amelyet épp most változtatnak meg), akkor miért ne tenné ezt a mérleg forrásoldalán is - persze a számvitel ismeri az úgynevezett óvatossági elvet. Ugyanakkor azon nincs mit csodálkozni, hogy a befektetők nem igazán díjazták a lépést, a bank papírjai a jelentés közzététele óta közel 10 százalékot estek.
Ha az OTP Citi volna...
Az OTP számításaink szerint hatalmasat kaszálhatna, ha hasonló lépésre szánná el magát, s persze amennyiben az általa alkalmazott számviteli elvek lehetővé tennék az ilyen fajta kötelezettség-átértékelést. Számításaink szerint a bank által kibocsátott kötvények, amelyeknek hozzáférhető másodpiaci árfolyama is van, egymilliárd eurót meghaladó mértékben veszítettek értékükből kibocsátásuk óta. Mostani árfolyamokon becslésünk szerint legalább 1300 millió eurót, részvényenként 1000 forintot meghaladó összeget.
E számítások során nem vettük figyelembe a csoporthoz tartozó OTP Jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevelek árfolyamát, ahogyan azokat a kötvényeket sem, aminek nincs nyilvánosan elérhető jegyzése.
Persze más okból sem léphetne ilyet a hazai nagybank. Herczenik Ákos, a Raiffesien Bank elemzője szerint a befektetők vélhetően nehezen emésztenének meg egy ilyen lépést, s mindenképpen ártana a bizalomnak, ha ilyen tételek miatt javulna csak a bank eredménye a jövőben.
A fenti táblázatban közölt árfolyamokon egyébként jelentősebb mennyiséget valószínűleg nem tudna vásárolni a valóságban az OTP, mivel a kötvények piaca igencsak illikvid. Ha ezen a piacon vevőként jelenne meg a kibocsátó, az azonnal jelentős árfolyamelkedéssel járna, s máris elillanna a látens nyereség a papírokon.
Ugyanakkor a Citibank példája egy kockázatra mindenképpen felhívja a figyelmet. A nemzetközi kötvénypiacon biztosan van olyan szereplő, amelynek egyelőre nincs érdekében az árfolyamok emelkedése, ezek pedig azok az amerikai pénzügyi cégek, amelyek a Citihez hasonló módon nyereséget számoltak el adósságaikon.
(A cikk szerzője rendelezik OTP részvényekkel.)
