Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az OTP Bank mai közleménye szerint meglehetősen erős változtatásra kéri részvényeseit a közelgő rendes éves közgyűlésen. Az igazgatóság által elfogadtatni kívánt alapszabálymódosítás szövege szerint a bank 10 százalékos korlátot vonna minden egyes részvényesének, vagy részvényesi csoportjának a szavazati jogok tekintetében.
Az alapszabály jelenleg hatályos szövege 25, illetve 33 százalékban korlátozta az egy részvényes által gyakorolható befolyást a bankban, attól függően, hogy van-e rajta kívül más, 10 százalék feletti részvényes.
A javaslat indoklása szerint a változtatásra azért van szükség, mivel a jelenlegi szórt részvényesi szerkezet mellett a korábbi szabályozás már nem képes ellátni feladatát, ezért indokolt lehet a szavazati joggyakorlásra vonatkozó korlátozás korábbi formájának eltörlése és új korlátozás beemelése. A bank szerint jelenleg egyetlen részvényesi csoport sem rendelkezik 10 százaléknál nagyobb befolyással.
A 10 százalékos korláthoz a jelenleg hatályos hitelintézeti törvény egyébként bejelentési kötelezettséget és engedélyezési eljárást ír elő - ezen buktak meg a Rahimkulov család vásárlási próbálkozásai korában - ezért az igazgatóság úgy gondolja, hogy a jelenlegi részvényesek védelme érdekében nem tőkepiaci törvényben leírt 25 és 33 százalékos korlátozás, hanem a hitelintézeti törvény előírásai lehetnek az irányadóak.
A Hpt-ben meghatározott 10 százalékos korlát átlépésehez ugyan a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye kell, azonban ez az eljárás nem tud tekintettel lenni a részvényesek egymás közötti viszonyaira - áll a javaslat indoklásában.
Eddig elég volt a 25?
Érdekes kérdés, hogy eddig miért nem érezte a bank vezetése szükségesnek ennyire durva szavazati korlát beemelését az alapszabályba, és az is kérdés miért pont most tart attól, hogy valaki átlépi az egytizedes küszöböt, s ezzel csorbítja a többi részvényes érdekét. Erre több magyarázat is lehet.
Ezek közül az egyik, hogy valamilyen okból eddig biztosítottnak tűnhetett, a 25 százalékos szavazati korlátot át nem lépő ellenséges felvásárlási kísérlettel szemben talán megfelelő mértékű ellenszavazat vonultatható fel, s talán ez már nincs így.
A szavazati korlát beemelése ugyanakkor magyarázat lehet arra, hogy az Artio Global Management nemrég miért csökkentette 10 százalék alá befolyását a bankban. Az OTP masszív vásárlásaival felduzzasztott sajátrészvény állománya a 10 százalékos korlát mellett eközben meglehetősen jó blokkoló eszköznek tűnik bármilyen ilyen kísérlettel szemben.
Miért pont most?
Korábban már volt a külföldi részvényesek vonatkozásában szavazati korlát az OTP-nél, ezt azonban a 2007-es rendes éves közgyűlésen eltörölték.
A mostani szabályok szerint egyébként elvileg nem lenne túl drága egy nyilvános ajánlattal megkísérelni megszerezni az OTP egészét, hiszen a féléves átlagár alig haladja meg a 2700 forintot részvényenként, a sajáttőke érték pedig konszolidáltan közel 4000 forintra rúg. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi, 300 forintos euróárfolyam mellett alig 3,7 milliárd euróba kerülne az OTP felvásárlása (sajáttőke értéken).
Ez még akkor sem sok, ha a jelenlegi részvényenként 400-500 forintos eredményvárakozásokkal számolunk. Persze más kérdés, hogy a jelenlegi környezetben szeretne-e valaki a régióban ilyen típusú bankot venni, a részvényárfolyam most nem ezt tükrözi.
Az alapszabály módosításban mostantól egyszerű többséghez köti majd az átválttható kötvény, vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról szóló közgyűlési döntést is.
