Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Fővárosi Önkormányzat 10 százalékos Elmű-pakettjének levadászása az elmúlt év elején a jelek szerint csak a kezdő lépés volt a Magyar Villamos Művek Zrt. részéről. Az Émász mai bejelentése szerint a miskolci székhelyű cégben is 10 százalék fölé növelte részesedését az MVM (eddig 9,38 százaléka volt, a tranzakció után 10,04 százalékra nőtt ez az arány), amivel nem csak egy esetleges felvásárlást nehezíthet meg, de tetemes osztalékbevételre is szert tehet.
Az MVM folyamatos vásárlása jó magyarázat arra is, hogy az áramszolgáltató cég részvényei egy kis átmeneti gyengélkedés ellenére miért bizonyultak a leginkább válságálló befektetésnek a Budapesti Értéktőzsdén, hiszen árfolyamuk gyakorlatilag ott van, ahol a Lehmann-csőd és az októberi összeomlás előtt volt. A tavalyi vásárlásokkal az MVM részesedése az Elműben eléri a 12,5 százalékot.
A két, az RWE és az Energie Baden-Württenberg (EnBW) alkotta konzorcium által birtokolt áramszolgáltató társaság várhatóan rekordévet zárt 2008-ban A tőkepiaci törvény változása miatt tavalyi éves gyorsjelentést még nem kellett publikálniuk, a befektetők így legkésőbb a rendes éves közgyűlést megelőző 15. napon, valamikor április közepén tudhatják meg a végleges számokat és a hozzájuk kapcsolódó osztalékjavaslatokat.
Jó számok, magas osztalék ?
Az első három negyedév teljesítménye mindenesetre impresszív volt, az Elmű részvényenként 4434 forintos profitot ért el, az Émásznál ez a nyereség 3366 forintra nőtt. Mivel a cégek eddig nem közöltek negyedéves számokat, ezért nehéz megbecsülni, hogy az utolsó negyedév miként alakulhatott. Piaci megfigyelők szerint a budapesti áramszolgáltatónál elképzelhető bőven a 2500-3000 forintos sáv feletti részvényenkénti osztalék kifizetése is, sőt, ez akár mindkét társaságnál bekövetkezhet. A becslést az is nehezíti, hogy a stabilabban fizető Elmű pont tavaly vett vissza az osztalékfizetési hányadból, azaz az adózott profit kisebb részét osztotta szét a részvényesek között.
A Napi szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a visszafogott kifizetési hányad pont az MVM friss nagytulajdonosként való megjelenésével állhatott összefüggésben. Ha a két cég legalább az általunk becsült osztalékot fizetné, a papírok osztalékhozama versenyezhetne akár a Magyar Telekoméval is. Persze ehhez a hozamhoz a megfelelő likviditási kockázat is járul. Arra mindenesetre elég a hozam, hogy az MVM befektetése "eltartsa" magát.
Az MVM csak tudja, mennyi az annyi
A két társaság nyereségessége nagyban függ a hatósági áramár-szabályozás alakulásától, így az MVM-nek vélhetően van fogalma arról, milyen cégekbe vásárol be. Ráadásul a 10 százalék feletti tulajdonrész megszerzése után már nem lehetséges a kisebbségi részvényesek kiszorítása a többségi részesedést birtokló konzorcium részéről, ha egyáltalán valaha is szóba került ilyen. A tőkepiac törvény ehhez ugyanis 90 százalék feletti tulajdonrészt tesz szükségessé. Így az Elmű és az Émász esetében kisebb az esélye annak a folyamatnak, amely az E.On és az Edf tulajdonában álló cégeknél lezajlott, azaz tőzsdei kivezetés, kiszorítás, majd végül zárttá alakulás.
Az MVM egyébként máshol bemerészkedett az RWE-EnBW páros érdekszférájába, hiszen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. legutóbbi árverésén tekintélyes Mátrai Erőmű Zrt. csomagot vásárolt, s várhatóan itt sem jár majd nagyon rosszul a szelvényvagdosás során.
(A cikk szerzője rendelkezik Elmű, Émász és Mátrai Erőmű részvényekkel.)
