Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság cikke
- Hogyan érintette a válság a bécsi tőzsdét?
- Az elmúlt másfél évben szinte csak lefelé mentek az indexek, ilyenkor nem lehet sok mindent tenni. Persze a válság nincs jó hatással a Wiener Börsére sem, de talán kevésbé vagyunk érintve, mint a többi tőzsde. Ami érezhető, hogy tavaly november-decemberben jelentősen csökkent a forgalmunk, de hát ez érthető is, hiszen az árak sokat estek, így ugyanakkora részvényforgalom értékben sokkal kevesebbet jelent. De eközben megnőtt a befektetők aktivitása, s ezért az 50 százalékos indexcsökkenés mellett a forgalom csak mintegy ötödével esett vissza. Most a forgalom azon a szinten látszik stabilizálódni, mint 2007-ben. Ezen nincs mit csodálkozni, mindenki érintett, az egész világon kevesebb a befektetésre váró pénz.
- Kerülni kell ezért a piacot?
- Pont ezért nem. Az árak sokszor indokolatlanul csökkentek ekkorát, s ezért talán érdemes lehet most beszállni a piacra. Persze sok még a fejekben a bizonytalanság, s a lejtmenet miatt mindenki úgy érzi, érdemes kivárni, hisz később még olcsóbban tud majd vásárolni. Ez volt a tapasztalatunk a néhány hete Londonban tartott road show-n is, ahol kilenc, a bécsi tőzsdén jegyzett cég találkozott mintegy hatvan intézményi befektetővel. A befektetők véleménye az volt, hogy érdekes sztorikat kínál a régió, de egyelőre inkább kivárnak. Mások pénzhiánnyal küszködtek, mivel az utóbbi hónapokban a befektetők sok pénzt vittek ki az alapokból. De látni kell, a részvények olcsók. Ausztriában a cégek átlagos P/E rátája kevesebb mint 5 a tavalyi eredményeket nézve, az ideiekkel számolva alacsonyabb, mint 6,5. Az index úgy jött le 50 százalékot, hogy a profitok közben 10 százalékkal nőttek, idén a visszaesés nem lesz nagyobb 20-22 százalékosnál az elemzők szerint. De ez már beépült az árakba, sőt ennél jóval több is.
- Mi a helyzet a régióval?
- Ez igaz az egész kelet-közép-európai régióra is. A régiót, bárki bármit mond, a világ sok más területéhez képest sokkal kevésbé érintette a válság. Nézzük Japánt, ott idén 10 százalékos GDP-zsugorodást várnak. De nézzük az unió nyugati felét, ahol több mint 2 százalékos GDP-csökkenést várnak Ehhez képest a régióban a szakértők 0,4-0,5 százalékos zsugorodással számolnak. Persze a kép vegyes, sajnos vannak olyan országok, mint Magyarország és Ukrajna, vagy a balti államok, ahol akár 2-3 százalékos csökkenést vagy ennél nagyobbat is elképzelhetőnek tartanak. Ugyanakkor akadnak olyan országok, mint Szlovénia vagy Csehország, ahol 1 százalék körül növekedhetnek, és Lengyelországban is hasonlóan kedvező lehet a kép. Mivel Ausztria szoros kapcsolatban van a régióval, ezért a csökkenés itt kisebb lehet az uniós átlagnál. Ráadásul jövőre már mindenki növekedést vár.- Hol tart a regionális tőzsdeintegráció, milyen piacon tudnak majd részvényeket vásárolni a befektetők néhány év múlva?- Csak a múlt évben szereztük meg a többséget a három régiós tőzsdében; szeptemberben zárult a tranzakció, melynek során Budapesten többségbe került a Wiener Börse. A szlovén tőzsde 82 százalékát októberben vásároltuk meg, csakúgy, mint a prágai tőzsde 92 százalékát. Így egyelőre ez a helyzet még nagyon új. Többek között a Budapesti Értéktőzsde menedzsmentjével is egyeztettünk a jövőről, s három részre bontottuk az integrációt időhorizont alapján. Rövid, közép- és hosszú távra.
- Mit tartalmaznak ezek a szakaszok?
- A rövid táv nagyjából az idei évet jelenti, ennek elsődleges célja piacaink elérhetőségének növelése s a felkészülés a további lépésekre. Emiatt 2009 átmeneti év lesz ebből a szempontból. Szeretnénk megkezdeni az adatszolgáltatás integrációját. Másfél éve a BÉT adatai már hozzáférhetőek a Wiener Börse rendszerén keresztül is. Igaz ez a bukaresti piacra is, ahol ugyan nincs tulajdonrészünk, de rendkívül szoros együttműködést építettünk ki velük. Tavaly szeptember óta ilyen együttműködésünk van a szarajevói tőzsdével is. Idén integráljuk ebbe a rendszerbe Ljubljanát és Banja Lukát. Szeptemberig terveink szerint a prágai értéktőzsde is csatlakozik ehhez a rendszerhez.
- Hány vendorral állnak kapcsolatban?
- Nagyjából száz szerződött partnerünk van, a nagyok, a Reuters és a Bloomberg mellett számos kisebbel is szerződtünk. A Wiener Börse adatai jelenleg 30 ezer kereskedési képernyőn elérhetőek világszerte. Minél több helyen jelenik meg egy adat az adott termékre, annál többen érdeklődhetnek iránta, köthetnek üzletet az adott termékre.- Ettől nem biztos, hogy megjön az üzletkötési kedv.- Emiatt fontos a közös információszolgáltatás, amelynek az összehangolását is elkezdjük. Fontos, hogy a kibocsátókról minél több információ jusson el a befektetőkhöz, a közös fellépés egyik lépése lesz az áprilisi párizsi road show, ahol már nemcsak a bécsi, de más régiós tőzsdék kibocsátói is prezentálnak.
- Mik a középtávú lépések?
- A középtávú tervek finomítása jelenleg zajlik a partnertőzsdékkel, ezek 2010-2011-re vonatkoznak. Ennek legfontosabb eleme a kereskedési rendszerek integrációja lesz. A cél, hogy végül egy kereskedési rendszert használjon minden, az integrációban részt vevő tőzsde, s a nagy nemzetközi befektetők ezen a rendszeren keresztül férjenek hozzá a piacokhoz. A nagy londoni bankházak például, mint távkereskedő tagok, a Xetra rendszeren keresztül tudnak majd gyorsan és költséghatékonyan kereskedni a helyi piacokon. Ez nagyobb likviditást eredményez az összes régiós piacon, s nagyobb bevételeket tesz lehetővé.
- Ehhez viszont az elszámolást sem ártana harmonizálni.
- Természetesen, de az elszámolási rendszerek harmonizációja és integrációja már a hosszabb távon megvalósítandó lépések közé tartozik. A mostani menetrend szerint ez legkorábban 2012-ben történhet meg, persze sok függ attól, hogy melyik ország mikor lesz az euróövezet tagja. A közös rendszer, párosulva a rendszerbe belépő új tagokkal, jelentősen növelheti valamennyi piac forgalmát. A nemzetközi távkereskedő tagok megjelenése az elmúlt öt évben drasztikusan növelte a Wiener Börse forgalmát is. Mára a forgalom 60-70 százaléka Bécsben a nemzetközi tagoktól jön.
- Így érthető a nagy nemzetközi ügyfélkörrel rendelkező hazai brókercégek meglepettsége és ellenállása a tervvel szemben.
- Tavaly év végén nem nagyon lehettek már meglepődve, hiszen még nyáron egyeztettünk a legnagyobb brókercégekkel szándékainkról. Az integráció irányába tett lépések mindenkinek jót tesznek, pluszforgalmat hoznak a piacra, s ez nemcsak a brókercégeknek, de a kibocsátóknak is jó. Több figyelem irányul rájuk, ez nagyobb keresletet jelenthet papírjaik iránt. A brókercégek sem járnak rosszul; lehet, hogy csökken a piaci részesedésük, de a torta jóval nagyobb lesz. Bécsben a nemzetközi távkereskedő tagok piacra engedése az elmúlt öt-hat évben tízszeresére növelte a forgalmat. A fejlődés nem állhat meg, s nekünk ki kell szolgálnunk az ügyfeleket gyors és olcsó kereskedési lehetőséggel. A mostani MMTS-rendszer jól működik bizonyos körülmények között, de az erősebb kereskedési szoftverek által generált adatforgalommal már nem nagyon tud megbirkózni. A kisebb tőzsdék kereskedési rendszereinek fejlesztése nem tud lépést tartani a nemzetközi igényekkel. Ahhoz, hogy ki lehessen szolgálni a nagy ügyfeleket, valamelyik nagy kereskedési rendszert kell használni.- Automatikusan tőzsdei taggá válhat a többi tőzsdén az, aki az egyiknek tagja a szövetségen belül?- Jó lenne, de ez egyelőre nem lehetséges. Különböző országok szervezeteiről van szó, különböző jogi háttérrel. Ehhez először mindenkinek el kell végeznie a papírmunkát.
- Folytatják a terjeszkedést, érdekli önöket a varsói értéktőzsde?
- Természetesen a régióban minden piaccal együtt szeretnénk működni, így Varsóval is. Egyelőre nem tudni, ez milyen formában lehetséges, hiszen lengyel részről már számos elképzelést hallottunk. Minket érdekel a vásárlás és az együttműködés is.
- Mi lesz a feladata a nemzeti tőzsdéknek a jövőben? Eltűnnek?
- Egyáltalán nem. Szeretnénk, ha a helyi tőzsdék minél önállóban működnének, az integráció nem azt jelenti, hogy például elvinnénk a blue chipeket a nemzeti piacokról. A helyi cégek mindig a helyi befektetők részéről számíthatnak a legnagyobb érdeklődésre. Ráadásul a helyi jogi szabályozás mindenhol különböző. Minden régiós országban még sok munka vár a tőzsdékre, hiszen a lakosság megtakarítási szokásai és befektetési kultúrája javításra szorul, még Ausztriában is. Nem szeretnénk koncentrációt, nem áll szándékunkban semmit sem Budapestről Bécsbe hozni. Mindent annyira helyi szinten tartanánk, amennyire csak lehetséges. De közben folyamatosan vizsgálni kell, mit tudunk tenni közösen.
- Prágában és Ljubljanában is döntő a Wiener Börse többsége, Budapesten viszont csak 50 százalék plusz egy szavazata van. Szándékukban áll növelni a részesedésüket?
- Elégedettek vagyunk a jelenlegi helyzettel, örülünk, hogy számos befektetőnek maradt tulajdonában részesedés a Budapesti Értéktőzsdéből, érdekeink közösek. Ugyanakkor nem támogatjuk a tőzsdére a tőzsdét elvet. A tőzsde hosszú távú befektetés. Jól látszik a londoni és a frankfurti tőzsde példáján is, milyen konfliktusokat szül, ha nyilvánossá válik és rövid távú profitban érdekelt befektetők kerülnek túlsúlyba a tulajdonosi szerkezeten belül.(A cikk szerzője rendelkezik összesen 700 forint névértékű Budapesti Értéktőzsde Zrt.-részvénnyel.)
