A Napi Gazdaság cikke
A tőkepiaci törvény közvetlenül karácsony előtt elfogadott és a két ünnep között kihirdetett módosításába új, eddig nem szereplő fogalmat csempésztek a jogalkotók, a tőzsdei átvezetés fogalmát. Ez azt jelenti, hogy egy tőzsdére bevezetett értékpapír forgalmát úgy szüntetik meg, hogy az értékpapírt más tőzsdén forgalmazzák vagy az értékpapírt más tőzsdére bevezetik. A decemberben elfogadott pénzügyi salátatörvénynek ez a módosítás eredetileg nem volt része és nem szerepelt a piaci szereplőknek társadalmi egyeztetésre szétküldött változatban sem, hanem az utolsó pillanatban érkezett képviselői indítvány nyomán került bele - erősítették meg piaci forrásaink a Figyelő című hetilap értesülését.
Az új törvény eme rendelkezésével kapcsolatban egyelőre nem látszik a törvényalkotói szándék - mondta Tóth Attila, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese. Egyelőre várják, hogy a Pénzügyminisztérium rendeletben tartalommal töltse fel a fogalmat, s remélik, hogy ebben a folyamatban már nagyobb szerepet kap a piaci szereplőkkel való egyeztetés. Erre nincs sok idő, hiszen a BÉT-nek március 31-éig van ideje arra, hogy szabályzatát az új törvényhez igazítsa.
A törvénymódosítás célja valóban nem világos, a hetilap szerint azonban része annak a játszmának, amely a nagyobb tőzsdei kibocsátók, konkrétan a Mol és az OTP, valamint a BÉT-ben többséget birtokló osztrák konzorcium között zajlik. Emlékezetes, hogy tavaly tavasszal a kibocsátók nagyobb beleszólási lehetőséget kértek a BÉT osztrák többségi tulajdonosaitól a tőzsde stratégiájába, s akkor felmerült a forgalom zömét adó részvények BÉT-ről való ki- és más tőzsdére való átvezetésének lehetősége is.
A fő probléma, hogy ehhez a BÉT jelenlegi szabályzata szerint kivezetési ajánlatot kellene tenni, ami egyben nyilvános vételi ajánlat is lenne. Ehhez az ajánlattevőnek legalábbis bankgaranciát kellene szereznie a kapitalizációnak megfelelő összegre. (Az OTP-nél ez alsó hangon 700-800 milliárd forintot, a Molnál 1000 milliárdot jelentene.) Ha azonban ezt ajánlat nélkül lehetne megtenni - mint arra a most elfogadott törvény lehetőséget ad -, máris kivitelezhetővé válna az akció. A párhuzamos jegyzés egyébként már ma is megvalósítható, hiszen nem egy papír egyszerre több tőzsdén is forog. Egy biztos, ha a PM készülő rendelete nyomán ajánlat nélkül távozhatnának részvények a BÉT-ről, az komoly üzleti kockázatot jelentene a tőzsde számára, ugyanakkor még aktuálisabbá teszi a tőzsdei kisrészvényesek igényét, hogy az osztrák fő tulajdonos vásárolja meg a papírjaikat.
