Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Wall Streeten keringő népi bölcsességek közül az egyik fényesen igazolódott idén, e szerint amilyen a január, olyan lesz az egész év a tőzsdéken. Január 1-jétől január 31-ig 4,7 százalékkal csökkent mindkét vezető amerikai részvényindex, a Dow Jones ipari átlag és az S&P-500 értéke, az év eddigi részében a veszteségek közelítik a 40 százalékot, de volt olyan pillanat is, amikor az 50 százalékos mínusz felé tendáltak.
A január-indikátor pedig korántsem olyan megbízható egyes elemzések szerint, mint amennyire sokan hisznek benne. A statisztikák szerint inkább az emelkedés szokott kitartani az év hátralévő részében, míg egy mínuszos január nem feltétlenül jelzi az év egészének kedvezőtlen teljesítményét. Az 1880-as évekig visszamenő statisztika szerint ha a Dow januárt nyereséggel zárta, akkor több mint 70 százalékban emelkedéssel zárt december végén január végéhez képest az amerikai részvénypiac. Ha viszont mínuszos lett az első hónap, akkor a következő tizenegy hónap csak 49 százalékban lett mínuszos.
Felfelé tartó januári árakat az év maradék részében átlagosan 7,8 százalékos emelkedés követett, míg veszteséges januárt követően ez a mutató csak 3,7 százalékot tett ki. Más statisztikák szerint az összefüggés igenis kimutatható, csak éppen attól függ, hogy a harmincas éveket is beleszámoljuk-e már, vagy sem. Ha a harmincas évek után kezdjük a számolást, akkor a mutató hatékonysága drasztikusan nő.
Tanulmányok szerint ez összefüggésben állhat a tőkejövedelmekre kirótt adónem 40-es évek elején történt bevezetésével. Sokan ezzel magyarázzák az úgynevezett Mikulás-hosszt és január-hatást, amely szerint az adóoptimalizáció miatt az amerikaiak nagy része december közepéig adja el részvényeit, s januárban veszi vissza azokat.
Mindenesetre egy 2005-ben publikált tanulmány szerint 1940 és 2003 között meglepően nagy arányban jelezte előre a január az elkövetkező évet. Ha valaki pozitív januárt követően vásárolt részvényeket, akkor ebben az időszakban átlagosan 14,8 százalékos hozamot érhetett el az év következő tizenegy hónapjában. Ha ugyanezt negatív januárt követően tette, akkor az év hátralévő részében csak átlag 2,93 százalékos hozamot tudott elérni részvénybefektetésein. Ha ezt a kockázatmentes hozamokkal korrigáljuk, akkor a kettő közötti különbség még nagyobb. Ez azért elég impresszív teljesítmény.
Budapesten viszont nem nagyon látni ilyen összefüggést, legalábbis az elmúlt tíz évben. Ezalatt tizenegy esetből hatszor (ha feltételezzük az idei negatív zárást) csinálta azt az index az év hátralévő részében, amit januárban, a fennmaradó öt alkalommal viszont ellentétesen mozgott. A január egyébként általában kedvező hónap a Budapesti Értéktőzsdén, ha csökken is az index értéke, akkor sem többet 1-2 százaléknál. Két durvábban eső januárja volt az elmúlt tíz évben Budapestnek, az egyik 7 százalékos mínuszt hozott - 1998-ban, az orosz válság előtt -, a másik az idei volt mínusz 10 százalékkal. Ez utóbbi hatását most is nyögjük.
