Tavaly a negyedik negyedévben 3,7 százalékkal nőtt a magyar GDP, az éves GDP-bővülés 3,3 százalékos volt - közölte a KSH. A NAPI Gazdaság elemzői konszenzusa az utolsó három hónapra 3,5 százalékos, a 2002-es év egészére pedig 3,3 százalékos növekedést valószínűsített.
A feldolgozóipari beruházások a negyedik negyedévben 6 százalékkal csökkentek, és jelentősen visszaestek a mezőgazdasági, illetve az építőipari invesztíciók is. A gép- és berendezés-beruházások az utolsó három hónapban 2,2 százalékkal nőttek.
A beruházási tevékenység negyedik negyedévi, az előző év azonos időszakához viszonyított 5,5 százalékos növekedésén belül az építési beruházások 7,8 százalékkal emelkedtek.
Az éves építési beruházások 10,7 százalékkal emelkedtek, a gép- és berendezés-beruházások azonban 0,5 százalékkal csökkentek. A beruházás teljesítményértékének növekedéséhez elsősorban a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ág 32,2 százalékos növekedése járult hozzá.
A beruházások több mint egynegyedét adó ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ág 14,5 százalékos bővülését jelentős részben a lakásberuházások adják, melyeknek értéke az elmúlt évhez hasonlóan jelentősen nőtt. Számottevő - 35,1 százalékos - bővülés volt az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (kórház- és gyógyfürdőberuházások). A nagyarányú növekedést részben a 2001. évi alacsony beruházási teljesítményérték indokolja.
A Pénzügyminisztériumban elkészült a lakáshitelezés szigorításának első tervezete - értesült a Magyar Hírlap. A szövegből a befektetési célra épülő lakásokat szolgáló hitelfelvétel visszaszorításának szándéka olvasható ki. A használt lakásra felvehető maximum 30 millió forint kamattámogatásos hitel a felére csökkenne, s ellenőriznék, hogy a hitelfelvevő tényleg beköltözik-e a lakásba. Kevésbé dúskálhatnak majd a köztisztviselők a kedvezményekben: egy rövidesen a parlament elé kerülő módosítás szerint csak az első lakáshoz kaphatnak majd állami készfizető kezességet a vételár teljes egészére. Az új lakásokra felvehető támogatások nem csökkennek, sőt a szocpol jövőre tovább emelkedik.
Négyéves mélypont közelébe esett a dollár az euróhoz viszonyítva azon spekulációk nyomán, hogy az USA végképp magára maradhat háborús terveivel, miután Irak együttműködési készségét bizonyítandó megsemmisítette több rakétáját.
A Bloomberg tudósítása szerint a tokiói devizapiacon az euró kurzusa 1,0930 dollárig menetelt, ami már nincs messze a február 5-én regisztrált, négy éves csúcsot jelentő 1,0935-ös szinttől. Tegnap az európai fizetőeszköz egysége New York-ban még 1,0891 dollárt ért. Erősödött a japán deviza is, 117,63 jen/dollárról 117,52-re. (A jennel szembeni értékvesztésnek határt szabnak az esetleges japán intervencióval kapcsolatos spekulációk.) A fegyverzetellenőrzés november 27-i startja óta a dollár 9,4 százalékkal esett az euróhoz képest.
Az eurónak további támaszt adhatnak a jó makroadatok (a váratlanul növekvő beszerzési menedzserindex, illetve a meglóduló német fogyasztás), miközben a dollár népszerűségét tovább ronthatja, hogy az észak-koreai feszültség sem enyhül. A Pentagon tájékoztatása szerint ugyanis március 2-án négy észak-koreai vadászgép közrefogott és 22 percen át kísért egy, a nemzetközi légtérben "rutinküldetését" végző amerikai felderítőgépet, 241 kilométerre Észak-Korea partjaitól.
Megfigyelők szerint továbbra is nagy az esélye annak, hogy az USA nem áll el háborús terveitől, ám ha ENSZ-támogatás nélkül indítja meg az Irak elleni támadást, az akció költségeit szinte egyedül neki kell állnia, ráadásul a megnövekedett terrorveszély is kockázatot jelent a gazdaságra.
Úgy tűnik, a németek januárra halasztották a nagybevásárlásokat, legalábbis erre utalnak a meglepő módon rendkívül jó, év eleji kiskereskedelmi adatok.
Az év első hónapjában a németországi kiskereskedelmi forgalom volumene a szezonálisan kiigazított adatok alapján reálértéken 4,2 százalékkal múlta felül a decemberit. A Bloomberg által megkérdezett elemzők mindössze 0,1 százalékos bővülést vártak a decemberi 1 százalékos visszaesést követően. Éves összevetésben a forgalom reálértéken a prognosztizált 1,5 százalékos csökkenés helyett, illetve a megelőző hónapban regisztrált 3,5 százalékos zuhanás után meglepetésre 1,3 százalékkal bővült.
Mindez jó jel a német gazdaság szempontjából, hiszen a lakosság fogyasztása tavaly két évtizede először csökkent, aminek nem kis szerepe volt abban, hogy a gazdasági növekedés üteme közel kilenc éve nem látott alacsony szintre, 0,2 százalékra esett vissza.
A franciák viszont továbbra is magukba vannak zuhanva: a francia fogyasztói bizalmi index februárban mínusz 26 pontra süllyedt, ami az 1997. májusi negatív rekord - mínusz 31 pont - óta a legrosszabb eredmény.
Az indexet kiszámoló francia statisztikai hivatal szerint a háztartások egyre pesszimistábban ítélik meg kilátásaikat a következő hónapokra nézve, s a jelenlegi helyzetben nem tartják okos dolognak a túl nagy költekezést. A fogyasztók kedélyét erősen megülik a munkanélküliséggel kapcsolatos aggodalmak is; januárban 9,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, s a már bejelentett leépítéseken túl tudalevően újabb több ezer munkahely forog veszélyben a Metaleurop fémipari csoportnál és az Air Lib légitársaságnál.
